Zsoldos Attila (szerk.): Pest megye monográfiája 1/2. A honfoglalástól 1686-ig (Budapest, 2001)
Tettamanti Sarolta: A honfoglalás kora és kora Árpád-kor
19 kard) harcos magányos sírja már a 10. század utolsó harmadában kerülhetett földbe.130 Foton kora Árpád-kori köznépi temető van lovassírral.131 Nagytarcsán a Temető utcában legkésőbb a 10. század 60-70-es éveiben lószerszámmal eltemetett nő sírja került elő.132 Nagytarcsa- Homokbánya lószerszámos, fegyveres (balta, íj) sírokat is tartalmazó köznépi temetőjét feldolgozója a század második felére keltezi.133 A csatlakozó fővárosi területeken elsőként egy rákospalotai sírleletet említünk meg, amelyben díszes kéttagú csüngök voltak. Mesterházy Károly ezt a leletet is fölveszi a honfoglalók második nemzedékének temetkezései közé.134 A cinkotai lószerszámos sírleletről csak annyit mondhatunk, hogy valamikor a 10. században került földbe.135 A Mexikói úton előkerült lovassír a kétélű karddal a 10. század utolsó harmadánál korábbra nem datálható.136 Rákospalotán a Szent István téren S végű karikákat tartalmazó sírok,137 a XVI. kerületben Árpád- földön 11-12. századi temetőrész138 került elő. A főváros pesti oldalának déU felén ismert sírleletek közül a Pestlőrinc-Vöröshadsereg úti (Üllői út) előkelő harcos magányos lovas sírja még biztosan a honfoglalás korában jutott földbe.139 Valószínűleg ugyanezt mondhatjuk a Kispest-Pestlőrinc-Szivattyútelep-i leletekről, közöttük az áttört növényi díszes haj fonatkorongról.140 A 10. század közelebbről meg nem határozható szakaszába keltezhető sírleletek lelőhelyei: Pestlőrinc (pontosabb helymeghatározás nincs), Pestlőrinc-Gloriett, Pesterzsébet, Soroksár, Rákos.141 Lovas (lószerszámos) fegyveres temetkezések ezek. Kora Árpád-kori, ló, lószerszám és fegyver nélküli köznépi temetők részeit ismerjük a belvárosban, a Károlyi-kertben, Csepel-Királymajoron, a csepeli Szabadkikötő területén, Pesterzsébeten az Attila utcában és a X. kerületben Rákoson.142 A Komáromi útról 11. századi sírleleteket ismerünk.143 A megye délnyugati negyedében alig találhatók meg a honfoglalók temetkezései. Bugyi- Ürbőpusztáról a 10. század első kétharmadából származó női temetkezés került elő, préselt arany rozettákból álló fejdísszel.144 Ocsán az alsópakonyi dűlőben sírból karperec és rozettás lószerszámveretek kerültek elő.145 Valószínűleg szintén a honfoglalás korára keltezhető a dunavarsányi leletegyüttes: két körtelalakú kengyel, csikózabla, edény146 Az alábbi leletcsoport már inkább a 10. század utolsó harmada és a 11. század eleje közötti időből származik: Felsőpakonyban S végű karikás kora Árpád-kori temető,147 a Dunához legközelebb eső sávban Aporkán kisebb temető van, a leletek között íj, lószerszám, ékszerek találhatók.148 Dömsödön csupán két szív alakú bronzveret jelezhet talán 10. századi temetőt.149 Dunaharasztiban 1966-ban és 1970-ben találtak 11. századi sírokat.150 Krónikás adat szerint a környéken, Taksony falu körül temették el Vazul fia Leventét 1046 táján.151 Délebbre HONFOGLALÁS KOR ÉS KORA ÁRPÁD-KOR 130 Leletkataszter 182. sz.; SZŐKE 1962, 25.; MRT 9. 64. (3/8. lelőhely). 131 MRT 9. 100. (8/9. lelőhely). 132 KOVÁCS 1985a, 125-139.; MRT Х1И/3. kézirat (18/7. lelőhely). 133 KOVÁCS 1986, 93-121.; MRT XTTÍ/3 kézirat (18/6. lelőhely). 134 Leletkataszter 122. sz.; MESTERHÁZY 1991, 250.; Képek: BÁLINT 1991, XXXIX. t. 5., XLV t. és A HONFOGLALÓ MAGYARSÁG, 305. 1. kép. 136 Leletkataszter 123. sz. 136 Leletkataszter 119. sz. 137 Leletkataszter 121. sz. 138 A Középkori Osztály munkatársainak ásatásai és leletmentései 1981-1991 között. Búd. Rég. 29 (1992) 249. 139 BÁLINT 1980, 241-250. 140 Leletkataszter 125. sz.; Kép: A HONFOGLALÓ MAGYARSÁG 305. 1. kép 141 A lelőhelyek sorrendjében: Leletkataszter 126,124,128. sz. A soroksári két adat lehetséges, hogy egy lelőhelyre vonatkozik: Leletkataszter 129. sz. és A Budapesti Történeti Múzeum leletmentései és ásatásai az 1966-1970. években. Búd. Rég. 23 (1973), 272. A rákosi két sír: Leletkataszter 117. sz. 142 Leletkataszter 114, 130. sz.; RÉG. KÚT. 1967, 56; Leletkataszter 127. sz. és uo. 8. 5.1j. 143 Leletkataszter 131. sz. 144 KISS 1987, 128. és 4. kép. 145 Leletkataszter 771. sz.; MESTERHÁZY 1980, 103. 146 MNM RK 62. 66. 1A-4.A. 147 RÉG. KÚT. 1964, 66-67.; TARI 1986, 39. Itt említjük meg, hogy Alsódabasról KISS 1969, 179. edényes temetkezést idéz. Az eredeti közlés (LENHOSSÉK 1878, 128.) Alsódabas és Tatárszentmiklós határában lovassírt említ egy pár kengyellel, két edénnyel. A honfoglalás korába, vagy a kora Árpád-korba tartozása bizonytalan, lehet avar is. 148 Leletkataszter 24. sz. 149 Leletkataszter 247. sz. 150 RÉG. KÚT. 1970, 64. 151 Idézi KRISTÓ 1976, 19.
