Zsoldos Attila (szerk.): Pest megye monográfiája 1/2. A honfoglalástól 1686-ig (Budapest, 2001)
Tringli István: Pest megye a késő középkorban
154 TRINGLI ISTVÁN A mai Pest megyét gyarapítja a középkori Hont megyének az Ipolytól délre fekvő része Barátitól kezdődően az Ipoly mentén le a Dunáig, az Ipoly-völgy fölött pedig a Börzsöny hegységben húzódó mai megyehatárig. A honti megyehatár a középkorban a Dunánál húzódott Szob és Maros között. Szob honti, Maros pedig nógrádi település volt.565 Bizonytalanság azonban itt is előfordult. Szobot pl. 1465-ben egy királyi oklevél Nógrád megyei falunak nevezte.566 Itt a határ északnak fordult, a mai Pest megyéhez tartozó Szokolyát hol honti, hol meg nógrádi falunak írták.567 A középkori nógrádi megyehatár a Rosd-sziget északi csúcsánál kezdődött és a Duna mellett tartott a sződ-váci határhoz, Kisoroszit ugyanis még a Balla-térkép is nógrádiként ábrázolta, ami a két Oroszi — Nagy- és Kisoroszi — kapcsolatát figyelembe véve nem meglepő. Innentől a fennebb vázolt pesti határ mentén ért ki a Galga-parti falvakhoz, ahol Pest megye mai határa húzódik, Csővárt, Pencet, Kosdot Nógrád megyéhez számították, a mai megyehatár itt a Naszály-hegy lábánál éri el az egykori honti határt, úgy hogy Verőce Nógrádhoz tartozott. A már említett egykori keleti megyehatár és a mai közt fekvő néhány falu, mint pl. Abony, Külső-Szolnok megyéhez tartozott. Délen Dömsödtől kezdődően Solt szék adott területeket a mai megyének. A szék területe itt igen összeszűkült, a Duna és Pest megye határa közt az áthelyezésig Varsány északi határáig, utána a déliig szinte tűszerűén mindössze egy, esetenként két falu szélességében nyomult észak felé. A bal parti Pest megyéhez, illetve a Solt székhez számított néhány kisebb jelentőségű dunai sziget a Csepel-sziget és a part közt, mint pl. a Varsánnyal átellenben fekvő három apró sziget.568 4. Az alnádor és Pest megye Míg az Árpád-korból csak közvetett, korszakunk elejéről már egyértelmű bizonyítékok állanak rendelkezésünkre az alnádor és Pest megye kapcsolatára. 1322-ben Debreceni Dózsa nádor Budán székelő alnádora, István ispán (vicepalatinus viri magnifici Dausa palatini... Bude residens) a Baranya megyei Oros vagy Botteremhelye ügyében a bíróságán vele együtt ülő négy, név szerint felsorolt Pest megyei szolgabíróval és „az ország számos más nemesével együtt” hirdetett ítéletet.569 Ebből az oklevélből ismerjük a Pest megyei szolgabírák első említését. 1332. december 27-én Károly király parancslevelet írt Temesvárról a budai káptalanhoz. Bizonyos Gyula ispán, valamint Pál fiai: Jakab és András ügyében Pest megye ispánjának és szolgabíráinak levelet küldött, ezt egy hiteleshelyi ember ütján adják át nekik, majd a levélben leírtak elvégzéséről a jelentést a káptalan írja meg a királynak. A király levelét a budai káptalannál január 15-én vették kézbe, „mivel azonban az alnádori bíróság üresedésben van”, a megyének szóló levelet nem tudták átadni.570 Az alnádor Pest megyei jogköréről szóló több adat nem áll rendelkezésünkre. Ezek azonban elég egyértelműen megvilágítják az itteni megyei berendezkedést. A budai alnádorok, kik már a 13. században ispánként jártak el Pest megyei ügyekben, valószínűleg valamikor a századforduló után bírói székükre szolgabírákat hívtak. Az alnádor azonban országos joghatósággal rendelkezett, a pesti szolgabírák véleményét olyankor is kikérte, ha nem Pest megyei ügyről volt szó. 1322-es oklevelünk épp egy ilyen speciális ügyben kelt. A szolgabírák és az alnádor — akárcsak más megyékben az ispán vagy még gyakrabban az alispán — csak együtt járhattak el. A szolgabíráknak ítélkezési joguk csak együttesen volt. Még külső bírói parancsot is csak együtt teljesíthettek, akkor is, ha annak végrehajtásában az alnádor személyesen nem vett részt, azonban a szolgabíró, vagy szolgabírók csak úgy voltak kiküldhetők, 565 Marost jogosulatlanul sorolta Hont megyébe BAKACS 1971. 566 Esztergomi kápt. magán lt. 16-1-11. (DF 236 018.). 567 MRT 7. 27/ 3. 568 Pozsony, Kolostori oklevelek 216. (DF 250 321/ 8. p.); PESTY 1880, I. 71. - A megyehatár felvázolásához, ahol külön nincs jelezve: CSANKI 1890 - 1913,1., II. és az ennek alapján Kogutowicz Manóval rajzoltatott falitérkép volt a mérvadó. 569 DL 86 950. - 1329-ben Gyekmint (Jekminus) — ki egyben óbudai várnagy is volt — a nádori albírónak nevezték, akárcsak Druget Fülöp és János nádorok más helyetteseit. A nádori albírók ugyanazt a feladatot látták el, mint az alnádorok, a két kifejezés egymás szinonimája. Gyekmin ekkor Szántó és Pereg iktatására utasította a felhévízi konventet. Ekkor e birtokok Fejér megye solti székéhez tartoztak, így ez nem minősül pesti ügynek, másrészt az albíró más megyékben fekvő birtokok esetében is eljárhatott ilyen ügyekben, ez éppen nem Pest megyei „kvázi megyésispáni” jogköréből fakadt (ZICHY XII. 7.). 570 1332: vacante iudicatus vicepalatinatus - DL 40 417.
