Zsoldos Attila (szerk.): Pest megye monográfiája 1/2. A honfoglalástól 1686-ig (Budapest, 2001)
Tringli István: Pest megye a késő középkorban
PEST MEGYE A KÉSŐ KÖZÉPKORBAN 153 öt faluja: Szentlászló, Szentmiklós, Százhalom, Báté (a későbbi Batta) és Éty irányába. A Duna jobb oldalán fekvő falvak közt szinte egy sem akadt, melyet ne soroltak volna legalább egyszer valamelyik másik megyébe. A megyehatáron fekvő falvak különböző említéseinek már említett teljes skálájával találkozhatunk. A Duna melletti Százhalom, Báté és Éty falvakat 1407-ben még Pest és Fejér megyéhez tartozónak nevezte egy oklevél, talán egykor Fejér megyeiek voltak és korszakunkra egy ma már biztosan aligha rekonstruálható folyamat eredményeképpen Pest megyéhez kerültek, de az is lehetséges, hogy csak a szokásos bizonytalansággal van dolgunk.557 Éty határához, így Pest megye joghatósága alá tartozott néhány aprócska dunai sziget is, éppúgy mint a Százhalommal és Érddel szemben fekvő Csáksziget.558 A megye területe a 15. századi gyarapítások előtt 4 277,72 km2 volt.559 Pilis megye területe Pesténél jóval kisebb volt, az ország legkisebb megyéi közé tartozott. Nagysága Buda és Óbuda területét nem számítva 955,83 km2 volt. Határai délen Buda falai alól indultak és a már említett Pest megyei falvak mellett haladtak nyugatnak. Biánál északra fordult a megyehatár, ettől kezdve Torbágyon át Zsámbékig Fejér megyével volt határos. Zsámbéktól kezdve Esztergom volt a szomszédos megye, Tök, Perbál, Tinnye, Bajon, Kesztölc, Szentlélek, Marót vonalon ért ki a határ a Dunához. Marót fölött Szamárd és Ákospalotája szintén Pilis megyéhez tartozott.560 Birtokátcsatolásra e részen is találunk példát, és ez is — akárcsak a Pest megyeiek — a korai mátyási éra idején történt. 1463-ban az esztergomi székesegyház Boldogságos Szűz kápolnájának az akkor (nunc) Pilis megyében fekvő Egyházasbajon nevű birtokát, mely Esztergom megye határai mellett (prope metas et confinia) feküdt, „azért mert úgy mondják, hogy vagyonuk nagyobbik része és más javaik a mondott Esztergom megyében vannak, és ezen Esztergom megyében hasznot hozóbban és jobban meg tudják tartani, mint a fent említett Pilisben”, a birtokot áttették Esztergom megyébe. A Kesztölctől északra fekvő egykor egységes Bajon falu többi része azonban később is Pilis megyéhez számított.561 Innentől egészen Budáig a Duna mellett haladt a határ, azt azonban fontos megjegyezni, hogy a folyó szigetei, köztük a legfontosabb Rosd-sziget (a mai Szentendrei-sziget) is, mind Pilis megyéhez tartoztak, csak néhány a bal parthoz közelebb eső, legfeljebb zátonyszámba menő szigetecske, mint pl. a már említett Gödi-sziget tartozott valamelyik Pest megyei falu határába. A Rosd-sziget elnevezést valószínűleg a 16. században váltotta fel a Visegrádi-sziget, 1592-ben már egyértelműen ezt használták.562 Pilis megye határainak biztos meghúzása is a már többször megfigyelt nehézségekbe ütközik. Az a szokásos jelenség itt is előfordult, hogy a határán fekvő falvakat néha hozzászámították, ez legtöbbször a már említett Pest megyei falvak esetében történt, néha pedig más megyéhez valónak írták. így Ulászló kancelláriájában — a megyei hovatartozás minden bizonnyal a felkérő bevallásán alapult — Zsámbékot, Perbált és Tököt a Pest megyei falvak közé sorolták.563 A harmadik nagy kormányzati egység a mai Pest megye területén a Csepel- vagy Nagysziget volt, kiterjedése 257,11 km2. Földrajzi határait könnyű megrajzolni: megegyezik a mai szigetével. A sziget ispánjának joghatósága a szigeten kívül számos birtokra is kiterjedt. 1424- ben — ami a Nagysziget története szempontjából, mint még látni fogjuk, fontos évszám — a következő a szigeten kívül fekvő falvakat számították ide: Dömsödöt, Gubacsot, Szentlőrincet, Harasztit és Szentdénest Pest megyéből, Adonyt, Besenyőt és Keresztúri Fejér megyéből. Más úton, de hatalma alá tartozott a Halásztelek, Imrefalva, Lackháza és időlegesen a Fejér megyei Gárdony, mely joghatóság mibenlétéről később ejtünk szót.564 Halásztelek jogi szempontból már az Arpád-kor végén kiszakadt a csepeli ispánságból és Pest megyéhez kezdték számítani. 557 ZSO II/2. 5438. sz. 558 DL 88 710., 88 595. 559 A területet a HELYSÉGNÉVTÁR 1973 kiadványban szereplő községnagyságok összeadásával számítottam ki. 560 PEST 477., 685. sz-ok. - Azonban Szamárd lokalizálása e helyre kétséges éppen az oklevél helymeghatározása miatt, vö. MRT 7. 30/30. 661 Esztergomi kápt. magán lt. 46-6-3., 46-3-7. (DF 237 680.). - Hacsak ez utóbbi adat nem ugyanarra a birtokrészre vonatkozik, és azért említik Pilis megyeinek, mert a korábbi periratok alapján megszületett parancslevél még Pilis megyei részként tüntette fel Bajonnak a kegyes adomány révén a kápolnára szállt negyedrészét, amit csak a hosszú per közben helyeztetett át a kápolnaigazgató Esztergom megyébe. 662 U. et C. 4-45. Komárom várának urbáriuma, mely többször is emlegeti a „Vissegrader oder Plindenburger Siget”-et. 563 DL 102 878. 564 WENZEL 1863, 284.; KUBINYI 1973, 30.; PEST 882. sz.
