Zsoldos Attila (szerk.): Pest megye monográfiája 1/2. A honfoglalástól 1686-ig (Budapest, 2001)
Tringli István: Pest megye a késő középkorban
117 tagban feküdtek. Egy pomázi birtokrész 1368-as osztályakor hét darabban akartak kihasítani szántókat 2,3,3, 3,20,2,1 királyi holdas tagokban, a gyümölcsöst, szőlőt, bozótost, a kaszálókat azonban nem mérték meg, csak feljegyezték, hogy még két kaszálót is magának követelt az egyik fél. Ebben az oklevélben találkozunk a hold mint hosszmérték alkalmazásával is.256 257 1524-ben Zsigeren nem kevesebb mint 16 tagban ítéltek a fogott bírák szántóföldet.25,7 Ber- necén egy nemesi telekhez összesen 47 hold szántóföld tartozott 11 tagban, 3-6 holdas részletekben.258 A szántóföld mértékére egyébként a mindenütt szokásos hold mellett használták az ölt is, de mértek ölben rétet, kaszálót is.259 Gabonát az egész megyében termeltek kedvező és kedvezőtlen viszonyok közt egyaránt. A szántóföld állandó tartozéka volt a falvaknak, birtokrészeknek, telkeknek. A szántóföldi művelés a külső telkeken és a pusztákon történt. A legalapvetőbb gabonaféle a búza volt, termesztéséről mindenütt hallunk. Az igénytelen kölest is valószínűleg mindenütt termelték, így Töröttegyháza pusztán nem is kis mennyiségben vetették: elvitelével 16 forint kárt okoztak egy ceglédi jobbágynak.260 A hatalmaskodások során az ilyen értékeket mindig a károsult fél bevallása alapján közölték, így nem árt az elővigyázatosság, de a továbbiakban is kénytelenek leszünk megelégedni ezekkel a mindenképpen felfelé kerekített összegekkel. 1521-ben a Zsiger és Pánd közti földeken kölest (milium), rozst (siliginum) és kétszerest (multrolium) vetettek.261 Az ugyanebből a korból származó damási urbárium szerint a várhoz tartozó falvakban többféle gabonát termeltek, külön kiemelték azonban Szobnál a zabot és az árpát, Letkésen a zabot, melynek helyben használatos mértékegysége a kvartále vagy fertály volt, ami negyed akót tehetett ki, ha 53,72 1-es akóval számolunk, akkor ez 13,5 1 körül járhatott.262 Helembán a rozst említették meg külön.263 A zabot természetesen mindenütt termesztették, a lótartás elengedhetetlen követelménye volt, a várnak szolgáltatandó gabonák közt is ezért kapott kiemelt szerepet. Ugyanezen a vidéken egy évszázaddal korábban a Perőcsény és Kemence közti völgyben hallunk gabonatermesztésről és szalmakazlakról.264 A cséplés a honti részeken a házaknál történt. 1479-ben egy ganádi birtokrész kicsépelt gabonakilencedét egy tölgyesi háztól vitték el a hatalmaskodók.265 A gabona árára egyetlen adatunk van. 1458 februárjában Sáfár Péter, aki korábban csepeli ispán volt, 22 garleta (mintegy 34 650 1) búzát adott el Rozgonyi Rénoldnak, aki ezt hitelbe vette meg azzal, hogy majd virágvasárnapkor fizet. Egy garléta ára ekkor öt és fél aranyforint volt.266 A középkori magyar kertkultúrán egészen mást kell értenünk mint manapság. A határjárások gyakori „körtvélyfái” nem szabad hogy megtévesszenek bennünket, a faluhatár legszélén álltak, többnyire vadgyümölcsfák lehettek. A gyümölcsöskert ritka jószág lehetett, többnyire egyházi birtokosok, mégpedig szerzetesházak tulajdonában találjuk őket, elsősorban a Duna jobb partján. 1510-ben a budai káptalannak adott szőlő határainak leírásánál említik Óbudán a fehérvári pálosok kertjét.267 Nem igen érthetett ezek gondozásához az egyszerű földművelő, így aztán gondosan elzárt helyen, kertésszel műveltették többnyire a birtokos allodiumán. így tettek pl. az óbudai apácák is, kiknek a Pilis megyei Kandén volt egy kertjük, amin gyümölcsösbokrokat (fructiferum nemus) neveltek, a területet Palotaberkének nevezték. Különös értéke lehetett a bokroknak, mert a szomszédos birtokos, kinek viszálya volt az apácákkal, nem egyszerűen leszedte a termést — a tettet amúgy is Miklós napkor körül, decemberben követte el —, hanem kiásatta és átvitette saját Fedémes nevű pusztájára.268 Az PEST MEGYE A KÉSŐ KÖZÉPKORBAN 266 DL 5654. 257 DL 105 329. 268 MRT 9. 2/18. 259 i475: particulas terrarum arabilium, pratorum et fenilium... ad quinquaginta cubitus regalis mensure se extendentes - DL 17658.; PEST 878. sz. - A cubitust itt is és máshol is, ha földmértékről van szó, ölnek kell fordítani 1. BOGDÁN 1978. 88. 260 DL 15 012. 261 Egri kápt. magán It. 16. 4. 18. (DF 210 521.). - A multrolium remélhetőleg helyes fordítása tőlem származik, szántóföldi növényként semmilyen szótárban, szójegyzékben nem akadtam a nyomára. 262 „Item in festo S. Martini de qualibet domo, in quibus habitant, tenetur dare avenam cum uno quartale” írták ízes hungarizmussal. Átszámítására 1. BOGDAN 1991, 155, 175. 263 ELTE Könyvtár Kézirattár LEO 262. 264 EPL Arch. saec. Radicalia J-24 (DF 248 335.). 266 Garamszentbenedeki konv. országos lt. 100-21. (DF 206 046.). 266 DL 13 155. - Átszámítására 1. BOGDÁN 1991. 267 DL 106 045. 268 DL 18 758.
