Zsoldos Attila (szerk.): Pest megye monográfiája 1/2. A honfoglalástól 1686-ig (Budapest, 2001)
Tringli István: Pest megye a késő középkorban
területek jelölésére alkalmazták, mint 1337-ben, amikor Úri határainál feljegyezték a Kemecse nevű földet is.138 1350-ben Szada, más néven Iklad nevű birtokról beszéltek, évtizedekkel később azonban több felsorolásból is megtudjuk, hogy nem volt ugyanaz a kettő. Szada megmaradt lakott településnek, ettől valamivel távolabb, de Szada határain belül feküdt Iklad, amit pusztának (praedium) neveztek.139 Ugyancsak 1350-ben egészen szabatosan fejezték ki egy lakott hely és egy puszta viszonyát: Gomba birtok határain belül fekvő Tejteleki birtokrész öröklött jogát kérte bizonyítani birtokosa.140 1352-ben a „Pécelen levő Nándorföldét” földdarab (particula terrae) és birtokrész elnevezéssel illették, pár sorral feljebb „Pécelhez tartozó”-nak írták. Ugyanebben az oklevélben a Besenyő szomszédságában levő Tivadarföldét egyszerűen földnek nevezték.141 Nándor- és Tivadarfölde évtizedekkel később pusztaként szerepelt, akárcsak a Tivadarfölde egyik határaként megjelölt Diodorcfölde (Gyodorchfelde), a későbbi Dialdóc is. Ezek az önálló nevű, ekkor már lakatlan „birtokrészek vagy földek” tehát megegyeztek a későbbi pusztákkal. Azok a köznevek, amelyekkel illették őket, sok mindent elárultak róluk. Földek voltak, amelyet megműveltek, birtokrészek, mert egy lakott birtokhoz tartoztak, legtöbbször annak határain belül feküdtek. A 14. század végén általánossá váló és a 19. századig megmaradt nevük, a pusztának fordított praedium a 14. század elejéig egy-két házat, hozzájuk tartozó gazdasági épületeket magában foglaló települést, Szabó István kifejezésével „földesúri üzemet” jelentett, amelyen szolgák éltek. Hogy végül a praedium név honosodott meg ezekre az egykor lakott, később már pusztán álló földekre, azt mutatja, hogy a legtöbb puszta ilyen egykori szolgatelepülés volt, amelyet lakóik elhagytak. Az egyes puszták neve legalább annyira beszédes, mint a köznevek. A csepeli Abrahámberke 1303-ban még lakott volt, később azonban már nem hallunk róla, a 14. századi pusztásodás során a későbbi Ráckeve határába olvadt. Mindkét neve összetételből: tulajdonosnévből és egy birtokos jelzővel hozzá csatlakozó utótagból állt. Abrahám a szomszédos Abrahám-rendi kanonokok, ill. a közelben álló Szent Ábrahám egyház nevére utal, akiknek szolgái az egykor berekkel borított részt művelés alá fogták. A falu neve bizonyára a birtokos személyével változott Cseketelkére. Tivadar és Nándor is a Pécel környéki földek és az azokat megművelő praediumok urai voltak. A számos puszta nevében szereplő telek utótag a művelés módját őrizte meg. Teleknek eredetileg a ház körül élő, de ridegen tartott állatok által megtrágyázott földet nevezték, a szántóföld kimerülésével ezt fogták a prédiumok lakói eke alá, maguk pedig odébb költöztek. A lakott helyeknek e költözését örökítették meg a 11. századi törvények. A 13. század második felében Pest megye bal parti oldalán még élt az az archaikus földművelési rendszer, melyet szabályozatlan talajváltó vagy parlagváltó rendszernek nevezett a későbbi kutatás.142 A 14. században itt is, a pilisi oldalon már korábban, bizonyára több átmeneti szakasz beiktatásával áttértek a szabályozott talajváltásra. A faluhoz tartozó földeket ekkor felosztották a legeltetésre használt mezei vagy használat alatt nem levő (campestratis, non usualis) és a szántás alatt levő, már megtrágyázott vagy használat alatt levő (fimata, usualis) részekre. A telek szó szűkebb értelmében továbbra is a ház környékét jelentette, de már nem követte sem az állatokat, sem a szántóföldeket, helye, sőt mértéke is rögzült. A birtokosok praediumaik lakóit ezekre a telkekre ültették, szolgaállapotukból felszabadították őket, a jobbágyokká lett szolgák külső és belső telkeiket maguk művelték, korlátozott mértékű rendelkezési jogot kaptak felettük. A legszembetűnőbben a településképen megfigyelhető változások egy összetett gazdasági, társadalmi folyamat részei voltak. A puszták és az új típusú telekrendszer szerint kialakult falvak e folyamatot inkább csak illusztrálták, ám az új településkép maga is visszahatott a társadalom és a gazdaság további történéseire. 2. A falu Ha egy birtokot eladományoztak, elcseréltek, eladtak, zálogba vetettek vagy más módon elidegenítettek, elsőként templomát emelték ki tartozékai sorából, legtöbbször nem is a birtok tartozékai között említették az oklevelek, hanem azok előtt. Becse 1308-as zálogba adásakor PEST MEGYE A KÉSŐ KÖZÉPKORBAN 99 138 Egj-j kápt. magán lt. 16-4-1-1. (DF 210 516.). 139 CSÁKY I. 107. 140 DL 35 855. 141 DL 75 366. 142 BELÉNYESSY 1954; FÖLDES 1983.
