Fancsalszky Gábor (szerk.): Pest megye monográfiája 1/1. A kezdetektől a honfoglalásig. Pest megye régészeti emlékei (Budapest, 2007)
85 felületű. Méretei: szá.: 17,3 cm, fá.: 11,7x14,7 cm, magassága az állatfejjel: 39,8 cm, anélkül 32,2 cm. A marhafej hossza: 17,8 cm.”431 A marhafejes edény talán tartalmi rokonságban állhat az Indiából ismert, újjászületési ceremónia alkalmával használt tehén formájú aranyedénnyel. A szertarás során a születés folyamatát idézik fel, a megszületendő embert belebújtatják egy tehén formájú aranyedénybe, ami az anyaméhet jelképezi. Amikor kibújik az edényből, úgy tekintenek rá, mint egy újszülöttre és elvégzik a születési rítusokat.432 Hérodotosz is ír a mitikus újjászületésről, Mükerinosz király tehén formájú koporsóba temette lányát.433 Itt jegyezzük meg, hogy ezen az ábrázoláson kívül alig néhány állatszobrocskát434 ismerünk a badeni kultúrából, amely arra utal, hogy a nagy becsben tartott, még sírba is helyezett állatok plasztikus ábrázolását nem tartották fontosnak, avagy éppen hitviláguk tiltotta, hogy agyagból is megformázzák azokat. Az ásatásokon megfigyelt jelenségek alapján szinte magunk előtt látjuk az ünnepeken bemutatott véres, rituális gyilkosságokat, amelyeknek alkalmával embereket öltek meg, állatok nyakát törték ki, majd együtt dobálták őket mély gödrökbe vagy kútba.435 E szertartások helyszíne a települések elkülönített része volt, ahol a közösség étel- és italáldozatokkal próbálta elűzni a rossz szellemeket, s fohászkodott isteneihez, korán elhalt őseinek emlékéhez. A kultikus céllal készült agyagtárgyak között elsősorban a nőket ábrázoló szobrocskák, az ún. idolok a jelentősek. Jellegzetességük a lapos, két háromszögből álló test, és a hiányzó fej. Ez utóbbi miatt fejnélküli, helyesebben cserélhető fejű idoloknak nevezi ezeket a tárgyakat a kutatás. A szobrocskák levehető, cserélhető fejét szerves anyagból (pl. fa, szalma, vastagabb fonal) készíthették. A szertartás során e kis idolokat összetörték, és darabjait - a rítus előírásainak megfelelően - eldobálták. Megtalálásuk a véletlennek vagy a nagy felületű ásatásoknak köszönhető. Pest megyében Tökölről ismerünk ilyen szobrocskákat. 1975-ben, a községtől D-re, a Barátság-kőolajvezeték közelében a Duna partomlásában őskori telepjelenségeket figyelt meg Kalicz Nándor. Rövid mentőásatása során egy nagyobb gödörkoplexumot, egy kemencét és két kisebb gödröt tárt fel. A nagy méretű, több gödörből álló gödöregyüttesben 13 fej nélküli idol töredéke került elő (16-17. kép).436 A késő rézkori badeni kultúra mintegy félévezredes időszaka 16-18 generáció életét öleli fel. E hosszú évszázadok alatt nincsenek szörnyű fegyverek, nem tudunk nagy háborúkról, a világot felbolydító népmozgásokról. A leletek hosszú, békés fejlődésről tanúskodnak. Nagyobb csaták régészeti nyomai (fegyverek, nagy sírszámú, sok temető, erődített telepek, felhalmozott és elrejtett értékek) nem találhatók meg az ásatásokon. A badeni népesség kiterjedt kereskedelmi és emberi kapcsolatokkal élte mindennapjait. A korszak nagy felfedezését, a négykerekű, ökrök vontatta szekeret használva szállították az árut nagy távolságra. Kereskedelmi kapcsolatainak bizonyítékai, kisebb közösségeinek elvándorlása messzi tájakon is kimutathatók. A legújabb kutatások szerint a Kárpát-medencéből elsősorban az értékes obszidiánt vittek dél felé, melyet a Balkán vidékén kitenyésztett ún. gyapjas juh gyapjáért vagy magáért az állatért cseréltek el. Természetesen más termékek is gazdát is cserélhettek, ennek bizonyítékai azonban még nem kerültek elő. Korábban a fémkereskedelmet is feltételezte a kutatás. Ma már tudjuk, hogy a rézkor végén a korábbi időszak fémgazdagságával szemben erőteljesen csökkent a réz- és aranytárgyak száma. Kimerültek a rézbányák, a további bányászáshoz fejlettebb technika kellett volna. Csak termésréz, ÉLET A TÖRTÉNELEM ELŐTTI KOROKBAN 431 MRT 9. 484. Az edény a váci múzeumban található. 432 ELIADE 1999, 110. 433 ELIADE 1999, 111. 434 A Pilismaróton feltárt bolerázi temetőből négy birka (TORMA 1972, 56, KALICZ-RACZKY 2002, 21. kép), ezen kívül a Radosinán előkerült kocsiszekrényre applikált elnagyolt állatfejek (NÉMEJCOVÁ-PAVUKOVA- BARTA 1977, Abb. 7), egy ausztriai lelőhely három stilizált állatkája (RUTTKAY-MAYER 1995, 155. Abb. 18. 1- 3), és két szlovákiai lelőhely (PAVELCÍK1982, Obr. 2-5, Obr. 6. 2, SMÍD 1981, Abb. 5/12) állatszobrocskái jelentik jelen ismereteink szerint a zoomorf plasztikát. A bizonytalan körülmények között előkerült leletek között említ Pár- ducz Mihály egy homokkőből készített medvefejet, amely Cegléd-Nagyréten került elő a legelő feltörésekor az ötvenes évek végén. (PÁRDUCZ 1967, 102. 1. kép B). 435 Az M7 autópálya Somogy megyei szakaszán több helyen sikerült feltárni ilyen gödröket. 436 KALICZ 1977a, KALICZ 1981, Abb. 4, Abb. 5, Abb. 6. 1., KALICZ 2002.
