Fancsalszky Gábor (szerk.): Pest megye monográfiája 1/1. A kezdetektől a honfoglalásig. Pest megye régészeti emlékei (Budapest, 2007)
72 BONDÁR MÁRIA Kerepesről,255 Nagykőrösről,256 Pomázról,257 258 Szobról,268 Taksonyból,259 Tápiószecsőről,260 Tápiószentmártonról (8. kép 1-2.),261 Vácszentlászlóról,262 Versegről263 és Visegrádról264 is ismerünk ilyen tárgyakat.265 A rézeszközök és -fegyverek földrajzi elhelyezkedése kirajzolja a bodrogkeresztúri kultúra kereskedelmi útvonalait, amely egészen Nyitráig és Sziléziáig nyomon követhető. Nemcsak megkerülték a Duna-könyököt, de át is keltek a Dunán, amint ezt a folyó jobb partján talált leletek is bizonyítják, így az Erd-Szidóniahegy barlangjában előkerült jellegzetes edénytöredékek és a pilisszántói kőfülkében felszínre jött jellegzetes rézkés.266 Érdről, közelebbről ismeretlen lelőhelyről, egy leletegyüttest vásárolt meg a Nemzeti Múzeum 1899-ben, amelyben egy ellentett élű rézcsákány, egy ún. szakálháti típusú lapos rézbalta, rézkés és egy megtört testű, kétkarú rézfokos volt.267 A 19. század végén a Duna jobb partjáról származó, további rézeszközök kerültek a Nemzeti Múzeum gyűjteményébe, Patay Pál Budakalászról és Pomázról említ még ilyen leleteket.268 A korai rézkorban kibontakozó fémművesség a középső rézkor idejére mennyiségileg és minőségileg is jelentős változásokon ment át. A korai időszak gyenge minőségű, elsősorban termésrézből kalapált ékszereit a középső rézkorra a nagy szakmai tudást igénylő fémművesség váltja fel. Jó kidolgozású, nehéz öntött fegyverek, eszközök készülnek rézötvözetekből. Mindezek a kutatók szerint nem használati tárgyak, hanem az értékfelhalmozás eszközei voltak. A rézfeldolgozással párhuzamosan jó minőségű, különleges aranyékszerek is készültek, amelyeknek erre a korszakra jellemző darabjai az ún. aranykorongok. Ezeket a dudoros tárgyakat több kutató is stilizált nőábrázolásnak tekinti.269 Pest megyéből egyelőre nem ismerünk ilyen aranykorongot, Aszódhoz közel, Hatvanban azonban előkerült egy szép példánya, egy nagy méretű, lapos, lemezből kalapált, kerek alsórészű aranycsüngő. Szögletes felső részén poncolt díszítésű, két oldalán függesztésre szolgáló fülecskék vannak. Az aranycsüngő közepén három dudor látható.270 A középső rézkor végén a Felvidékhez és az Alföldhöz kapcsolódik területünk, amely a bodrogkeresztúri kultúra sajátos leleteivel (hunyadihalmi csoport) és a ludanicei csoport tárgyi emlékeinek előfordulásával illusztrálható. A kutatók korábban a bodrogkeresztúri kultúra peremterületének tekintették a Budapest tágabb körzetében megtelepült ludanicei csoportot. Ma már a kutatók többsége a lengyeli kultúra továbbfejlődésének, egy fázisának tartja a DNy-szlovákiai lelőhelyéről elnevezett ludanicei csoportot, amely elsősorban a Duna bal partján birtokolt egy keskeny sávot és felügyelte a dunai átkelőket is.271 A késői bodrogkeresztúri lakosság és a ludanicei csoport emberei között nincs régészetileg kimutatható ellenségeskedés, valószínűleg jól megértették egymást, s békés kereskedelmet folytattak. A kapcsolatokat valószínűleg beházasodások is elmélyítették, a Gödöllői-dombságban talált temetőkben előforduló „vegyes” leletanyag ezt bizonyítja. 265 PATAY 1984, 64. (Kát. 292), Taf. 25. 292, 65. (Kát. 308), Taf. 26. 308, 73. (Kát. 355 ), 83. (Kát. 471), Taf. 46. 471. 256 patay 1984, 27. (Kát. 55), Taf. 4. 55. 257 PATAY 1984, 78. (Kát. 405), Taf. 38. 405. 258 patAY 1984, 91. (Kát. 525). 259 patay 1984, 89. (Kát. 507), 93. (Kát. 538). 260 PULSZKY 1883, 5. 9. ábra, PATAY 1984, 41. (Kát. 158), Taf. 9. 158. 2S1 1937-ben egy 23,5 cm hosszú ellentett élú rézcsákány került a Nemzeti Múzeumba. (PATAY 1984, 78. (Kát. 406), Taf. 36. 406). 1982-ben a község belterületén újabb rézcsákány került elő. (DINNYÉS 1985, 31. 19. t. 2.) 262 patay 1984, 74. (Kát. 369), Taf. 33. 369. 263 PATAY 1984, 75. (Kát. 378), Taf. 35. 378. 264 PATAY 1984, 31. (Kát. 78), Taf. 5. 78. 265 PATAY 1958, 18, PATAY 1984. 266 PATAY 1958, 18. A topográfia vonatkozó kötetében bodrogkeresztúri lelőhelyeket nem találtunk a mutatóban, csak a ludanicei csoport lelőhelyeit tüntették fel. Az említett rézeszközök a rézkor, általában cím alatt szerepelnek (MRT 7, 368). 267 MRT 7. 9/*** 107. 268 PATAY 1958, 18, MRT 7. 3/*** Ih. (53) és 23/*** lh. (208). 269 Összefoglalóan: MAKKAY 1985, BÓNA 1987. 270 RACZKY 2000, 2. kép 271 VIRÁG 1995. a téma részletes feldolgozása
