Fancsalszky Gábor (szerk.): Pest megye monográfiája 1/1. A kezdetektől a honfoglalásig. Pest megye régészeti emlékei (Budapest, 2007)
70 BONDÁR MÁRIA Egy temetkezését is regisztrálták a topográfiában: Szentendrén, a római temető területén (Római sánc utca) egy csontvázas sírt tárt fel Nagy Lajos 1963-ban. A sírban virágcserép alakú, bütykökkel díszített fazék, egy kettős kúpos testű, hengeres nyakú, öblén három, felcsúcsosodó bütyökfüllel díszített edény volt. Az edények alatt 28 db kovából pattintott kőeszköz, egy vörös festékrög és 6 db hengeres kagylógyöngyből álló gyöngysor is előkerült.215 A Dunától К-re is több kora rézkori telep ismert. Alsógödön,216 Bernecebarátiban,217 Ipolydamásdon,218 Ipolytölgyesen,219 Kisnémediben,220 Nagymaroson,221 Püspökszilágyon,222 Szobon,223 Vácott,224 Vácbottyánban225 és Vámosmikolán226 is előkerültek a megtelepedés bizonyítékai. Verseg-Kertekalja lelőhelyen egy késő lengyeli település maradványait mentette meg T. Dobosi Viola és Kővári Klára 1986 őszén.227 A leletek között egy kis méretű, lábas edény lábtöredéke is előkerült.228 Késő lengyeli települést találtak Abony határában is.229 A lengyeli kultúra fiatalabb (vagy másképpen késői) időszakának sírjait tárták fel Szob- Préskerten a hatvanas évek elején. A lelőhelyen 3 sír került elő, az egyik halott zsugorított pózban, egy másik egy gödörbe téve, hason fekve volt eltemetve. A halottak mellé bütyökdíszes poharakat, tálat, kettős kúpos testű edényt tettek. A harmadik sír melléklet nélküli volt.230 b) Középső rézkor A középső rézkorban a Kárpát-medencétől távoli vidékeken (elsősorban a Balkánon) folytatódott a korábbi, mezőgazdaságon alapuló életmód (továbbéltek az ún. teli kultúrák). A cserekereskedelem (obszidián, réz, arany) sikeréből adódó felhalmozás következtében a jólét olyan fokára jutottak az ottani közösségek, hogy gazdagságukat jó minőségű arany- és réztárgyak birtoklásával fejezték ki. A kiemelt helyzetet betöltő egyénnek járó presztízstárgyak a Kárpát-medencében is megjelennek sírba helyezett arany ékszerek és súlyos réztárgyak, elsősorban fegyverek formájában. A fémművesség és a távolsági kereskedelem virágkorát éli ezekben az évszázadokban. Természetesen a középső rézkorban sem irtották ki az újonnan érkező, kisebb-nagyobb lélekszámú betelepülők a már itt élő népcsoportokat, de a különböző irányból jövő kulturális- kereskedelmi-gazdasági hatásokra fokozatosan megváltozott a korábbi közösségek élete, anyagi kultúrájuk új elemekkel színeződött, s végeredményként az eredetire már nem is hasonlító edények, használati tárgyak születtek, miközben a népesség nem cserélődött ki. A középső rézkorban az Alföldön és szomszédos területein a tiszapolgári kultúrát a bod- rogkeresztúri kultúra követte, míg a Dunántúlon a lengyeli kultúrát az erőteljes balkáni hatásokat mutató Balaton-Lasinja kultúra váltotta fel. A Ludanice kultúra népessége az ország középső részein és a Felvidéken a lengyeli kultúra továbbélő közösségein alapult. A bodrogkeresztúri kultúra telepeiről viszonylag keveset tudunk, a telepek száma elenyésző nagy sírszámú temetőikhez képest. Életmódjuk valószínűleg nem változott jelentősen, ám erre az időszakra tehető a korábban megindult társadalmi differenciálódás kiteljesedése.231 215 MRT 7. 28/2. lh. (255). 216 MRT 9. 1/3. lh. (44). 217 MRT 9. 2/5. lh. (53). 218 MRT 9. 9/14. lh. (113). 219 MRT 9. 10/7. lh. (118). 220 MRT 9. 13/9. lh. (154). 221 MRT 9. 19/40. lh. (234). 222 MRT 9. 24/4. lh. (292). 223 MRT 9. 26/3. lh. (315). 224 MRT 9. 31/44. lh. (478), 31/52. lh. (481), 31/64. lh. (483), 31/78. lh. (486). 225 MRT 9. 32/13. lh. (501), 32/20. lh. (504). 226 MRT 9. 36/4. lh. (535), 36/11. lh. (538), 36/14. lh. (539). 227 CS. BALOGH 1991. 228 CS. BALOGH 1991, IX. t. 7. 229 Abony 48. lh. Dinnyés I. szíves szóbeli közlése, amelyet ezúton is köszönök. 230 MRT 9. 26/22. lh. (323-324), 5. t. 3. 231 A bodrogkerseztúri kultúrát Patay Pál műveiből ismerhetjük meg legjobban (PATAY1961, PATAY 1974, PATAY 1984. további irodalommal.
