Fancsalszky Gábor (szerk.): Pest megye monográfiája 1/1. A kezdetektől a honfoglalásig. Pest megye régészeti emlékei (Budapest, 2007)
Pásztor Adrien-Simon László: Az avar kor emlékei Pest megyében
420 PÁSZTOR ADRIEN - SIMON LÁSZIÓ A 7. század végén, 8. század elején egy új anyagi és szellemi kultúra vált egyeduralkodóvá, amely az egész Kárpát-medence területén tükrözte az Avar Birodalomban kialakult gazdasági és hatalmi szervezet egységességét. A Kárpát-medence késő avar emlékanyagát meghatározzák az öntött (olykor aranyozott vagy ónozott) bronz művesség termékei, amelyet a gyakran áttört mívű, többségében oroszlán testű, sasfejű griffet vagy egymással küzdő mitikus állatokat (sárkány, sas, vadkan stb.), késő antik-bizánci elemeket (antik öltözetű alakokat, palmettákat, oroszlánokat, növényi ornamentikát) ábrázoló öntött bronz övdíszek képviselik (11. kép). A griffábrázolás általánosan elterjedt a késő avar kori bronzöntvényeken, ezért ezt a díszítőművészetet a kutatás griffes-indás kultúrának nevezi. Az késő avar kori öntött bronzművesség elterjedése a legújabb kutatások szerint egy olyan általános művészeti jelenség, amely a 7. század végétől a bizánci peremkultúrákban Karinthiától a Don-vidékig egy időben jelent meg. A jellegzetes késő avar kori öntött bronzművesség részben helyi alapokra, részben bizánci hatásra támaszkodva fejlődött ki s vált művészetében is önállóvá a 8. század elejére.246 A 7. század vége - 8. század elejétől további szállásterületek népesültek be. Pest megyében a népsűrűség megnövekedésével egyrészt tovább használták a korábban megkezdett, nagyobb lélekszámú temetőket: Biatorbágy-Budapark Solymár-Dinnyehegy, Budakalász-Dunapart, Pusztazámor-Hulladéklerakó, Vác-Kavicsbánya, Bugyi-Ürbőpuszta, Üllő I—II., Farmos, Nagykőrös-Szárazdűlő, Abony. Ugyanakkor a zömmel a 8. század elején megnyitott újabb temetkezőhelyek leletanyaga olykor már a 9. század elejéről is származtatható. E tárgyak nagyobb hányada néhány síros temetkezés és a szakszerű feltárások hiányából adódó szórvány lelet, amelyek csak jelzésszerűen bizonyítják a késő avarság meglétét. Ezért is örvendetes, hogy Pusztazámoron, a Hulladéklerakó építését megelőző leletmentő feltárás során 1223, zömmel késő avar kori sír került napvilágra.247 Többségük ENY-DK irányú, koporsós temetkezés, gyakori tojásmelléklettel (82 sírból 143 db tojás került elő). Általános viselet volt a bronz, illetve vas csattal záródó egyszerű bőröv, amelyre vaskést, vaskarikát és gyakran tarsolyt (tűzkészségekkel) is fűztek. Az övék díszei préselt lemezes, illetve öntött bronz veretűek. A temetőben viszonylag nagy a bronz veretdíszű övvel eltemetett, rangos férfiak aránya. A vereteket geometrikus, növényi, állati vagy emberábrá- zolásúak. Az egyik cirkuszjelenetes nagyszíjvéget emberfejekkel és oroszlánokkal díszítették. Négy sír szíjvégén állatküzdelmi jelenet látható (két griff támad egy patás állatra).248 A különböző típusú gyöngycsüngős fülbevalókkal, üveggyöngyös nyakláncokkal, karpere- cekkel, gyűrűkkel felékszerezett nőket munkaeszközeikkel: agyag orsógombbal, -karikával és csont tűtartóval együtt temették el. Ritkán a férfi sírokban lelt vastőr, nyílhegyek, csont íjkarok és harci balta képviselik a pusztazámori avarok fegyveres rétegének emlékeit.249 A nagyobb temetők, temetőrészek térképeinek tanúsága az, hogy a tájolási rendet e korszakban is szigorúan vett szabályok szerint megtartották. A korai időszakban megkezdett sírmezők közel soros elrendezésű temetőszerkezete megmaradt (pl. Budakalász-Dunapart, Biatorbágy-Budapark, Vác-Kavicsbánya, stb.). A temetők leletanyagában a szabad rétegek tárgyi hagyatékának egységesedése, illetve a köznépi sírokban az elszegényedés nyomai figyelhetők meg. Kevés az a sír, ahonnan arany, illetve aranyozott tárgyak (pl. Budakalász 82. sír öntött aranyozott bronz falerái) kerültek elő. Főleg az öntött bronz és ónozott bronz veretes fegyverövek azok, amelyek a szabad avarság helyi vezetőit képviselik. Az öveket nagy becsben tartották, hosszú évtizedekig viselhették. Azokban a temetőkben, ahol a legfiatalabb sírokat legkésőbb a 8. század középső harmadában ásták meg, megfigyelhető, hogy az övékén, lószerszámokon még megőrizték a lemezes korszak vereteit, de már melléjük tették a legújabban elkészült díszeket, az öntött bronz griffes-indás vereteket is. Ilyen vegyes összetételű, hosszú ideig hordott és kiegészített övékkel találkozunk Budakalászon,250 Szentendrén,251 252 Vácon,262 Bugyi-Ürbőpusztán253 és Üllőn254 is. 246 DAIM 2000. 247 MARÓTI 2001b, 2002b, 2003a. 248 MARÓTI 2001b, 28., 6-7. kép, 29., 8-9. kép 249 MARÓTI 2003a. 250 PÁSZTOR 1991,1-III. t. 251 MRT 7. 28/9. lelőhely, 39. t. 14-26, 30. 252 MRT 9. 469. 253 BÓNA 1957, például: 20. sír: XXXV t. 1-37; 53. sír: XXXIX. t. 264 HORVÁTH 1935, például 36. sír: IV t. 1-10.
