Fancsalszky Gábor (szerk.): Pest megye monográfiája 1/1. A kezdetektől a honfoglalásig. Pest megye régészeti emlékei (Budapest, 2007)
Pásztor Adrien-Simon László: Az avar kor emlékei Pest megyében
412 PÁSZTOR ADRIEN - SIMON LÁSZIÓ 6. A budakalászi telep A mintegy másfél évszázad folyamán használt nagy lélekszámú budakalászi avar kori temető körzetében feltételezhetően több falu, tanya, vagy szállás és gazdasági telep létesülhetett. Ennek egyik emléke, a budakalászi avar kori sírmezőtől mintegy 2 km-re nyugatra, Bu- dakalász-Csajerszkán feltárt kora avar kori gazdasági telep. A telep objektumait kelet felől már a római korban megásott vízelvezető árkok szegélyezték. Központjában cölöpszerkezetes gazdasági épületek álltak. A szomszédságukban feltárt munkagödrök, kőpakolásos, illetve agyagtapasztásos kemencék, gyepvas depók korabeli helyi műhelyek működését jelzik.122 A telep homokkővel bélelt gémeskútjában pedig egy 7. század második felére keltezhető, poncolt felületű, pödrött végű bronz pántkarperec hevert.123 A házak járószintjén és a kemencékben talált emlékek: kézzel formált, vörös-szürke foltos edénytöredékek, orsógomb, a vas szíjvégtöredék és poncolt karperec szoros kapcsolatot mutatnak az avar kori sírmező leleteivel. E közeli párhuzamok a telepet a 7. századra keltezik. *** Nemcsak a telepfeltárások hiánya, de az ott előkerült leletanyag viszonylagos homogenitása is oka annak, hogy a temetők emlékanyaga sokkal árnyaltabban tükrözi pl. a különféle mesterségek avar kori meglétét. Az embertani leletek, a temetkezési szokásokban megnyilvánuló hitvilági képzetek, a különféle viseleti elemek mellett ugyanis az eltemetett mellé helyezett tárgyak és a feltáráskor észlelt jelenségek igen sokszor különféle hétköznapi, olykor iparszerű tevékenységek produktumai, s mint ilyenek, önmagukon túlmutató forrásai a mindennapi életnek. E kézműipari termékek egy része minden bizonnyal központi műhelyekben készült; aranyveretes fegyverek, nemesfémből való övdíszek, lószerszámveretek, ékkőbetétes ékszerek csak jól felszerelt műhelyekben, magas szintű specializálódott mesterségbeli tudás birtokában lévő mesteremberek kezén készülhettek124, s nyilvánvalóan kereskedők révén jutottak el a felhasználókhoz. Más tárgyak, pl. szabadkézzel formált edények, a szövés-fonáshoz szükséges orsókorongok, csatok, csiholóvasak, kések, nyilak, árak, tűk, illetve csontból készült tútartók, botvégek, íjak, egyszerű üveggyöngyök és karika ékszerek, faládák (koporsók), a földben enyészetté vált szíjak, ruhaneműk stb. kétségkívül helyi előállítású termékek. Pest megye területéről - alapvetően a telepfeltárások kis száma miatt - alig ismerünk avar kori kézműves műhelyeket, holott valószínűleg működtek ilyenek, feltehetően a jelentősebb regionális központok környékén, illetve a nyersanyag lelőhelyek (pl. agyagbányák) közelében. Korai avar öntőműhely közelségére utal a már tárgyalt félhold alakú csüngök és bordás szalagok előállítására alkalmas váci öntőminta.125 III. A közép avar kor 1. Kutatástörténeti áttekintés A régészet egységesnek tekinthető álláspontja szerint a kora avar kort egy átmeneti időszak választja el a késő avar kortól, amelyet közép avar kornak neveznek. A korszak - ezen belül a közép avar kor - periodizációjának, a lelethorizontok abszolút kronológiájának, az időszakok közötti átmenet időhatárainak, tartalmának megítélésében és a történeti forrásadatok elemzésében azonban a mai napig nem egységes a tudományos vélemény.126 122 PÁSZTOR - CS. BALOGH 1998. 123 PÁSZTOR - CS. BALOGH 1998, 365., 1. kép 124 A népvándorlás kori mesterségekről: LÁSZIÓ 1970, 71-89. 125 TETTAMANTI 2000, 32., 167. Taf. 5. Grab 140. 8., Taf. 39. 126 BÁLINT 2004b; SOMOGYI 2005.
