Fancsalszky Gábor (szerk.): Pest megye monográfiája 1/1. A kezdetektől a honfoglalásig. Pest megye régészeti emlékei (Budapest, 2007)
Pásztor Adrien-Simon László: Az avar kor emlékei Pest megyében
AZ AVAR KOR EMLÉKEI PEST MEGYÉBEN 405 A korai avar kor első felének köznépi temetőire a lovassírok és fegyverek nagy száma, az ékszerek gazdagsága és változatossága a jellemző. Egyik ilyen temetőrészlet a csepeli fejedelem szállásterületén több részletben feltárt Csepel-hárosi.65 A korai és késő avar korban egyaránt használt nagy kiterjedésű temető eddig feltárt, közel száz sírjának legrégebbi temetkezései a 6. század végén, 7. század elején keletkeztek. A temető leletanyaga a terület előkelőivel való kapcsolatot, a korszak bonyolult etnikai viszonyait, a bizánci zsákmányból vagy kereskedelemből való részesedést s a népesség ázsiai nomád karaktere mellett a helyi germánokra jellemző emlékanyagot egyaránt tükrözi. Az 1. sír poncolt mintázatú ezüst kürtösvégű karperecpárja későantik ékszer, feltehetően bizánci, de mindenképpen bizánci stílusú készítmény,66 a 626-ig intenzív bizánci „kapcsolatok” (zsákmány, ajándék vagy kereskedelem) révén került avar kézre. Egyik rokon példánya a szentendrei előkelők 2. sírjából ismeretes. A 8. sír lemezes ezüst nagyszíjvégén67 látható mintázat a mediterrán gyökerű germán díszítőművészet avar földön, feltehetően dunántúli ötvösműhelyekben a 6/7. század fordulóján kialakult II., ún. fogazásos állatstílusát képviseli. Egészen közeli párhuzama az ugyancsak a Csepel-szigeten 1955-ben ismeretlen körülmények között előkerült sírleletek68 között található. Hasonló módon díszített öwereteket ismerünk egyebek között Budapest-Farkasrétről69 és a budakalászi avar temetőből is. E díszítőstílus kialakításában nyilvánvalóan közreműködtek azok a (bizánci forrásokban is említett) germán (valószínűleg gepida) népmaradványok is, amelyek túlélték a langobard-gepida háborút és az avarok honfoglalását.70 Az avar emlékanyagban idegen a Csepel-hárosi 14. sírban talált bronzból készült ún. „ujjas” fibula,71 illetve annak viselete, amely előkerülési helyzete szerint valószínűleg szoknyát tartott össze a deréktéjon. Ehhez hasonló, de ezüst ötgombos fibulát ismerünk a budakalászi temetőtől délkeletre kb. 3 km-re található, Budapest III., Pusztadombi út 12. alatti lelőhelyről is.72 Az eltemetettek talán az avar közösségbe került (házasodott?) kelet-európai (keleti szláv?) asszonyok, vagy leszármazottaik lehettek.73 A korai avaroktól idegen, ám a 6-7. századi nyugati germán (alemann és itáliai lango- bard) régészeti anyagban gyakori a Csepel-hárosi 5. sírban talált köpüs, zömök, levél alakú gerinceit pengével ellátott lándzsa,74 amely talán egy itáliai hadjárat során került az avarokhoz. Nem így a 6. és 17. sírban lelt ovális övcsat,75 amely a gepida viselet egyik gyakori eleme, s ezért - más, ennél jellegzetesebb leletek, mint pl. a kétélű spáták, pajzsdudorok, kétsoros csontfésűk, vas szíjvégek, pecsételt kerámiák stb. mellett - a korai avar kori gepida jelenlét egyik bizonyítéka.76 Alapvetően ázsiai jellegzetesség viszont a 6-7. századi középázsiai freskókról is ismert nagygömbös fülbevalók (8., 14. sír)77 és a kettős öv (6. sír) viselete, nomád szokás a lóval való temetkezés (2., 5. sír) és a sztyeppéi nomád birodalmakra jellemző a különféle eredetű viseleti elemek sajátos ötvöződése is. 3. A korai avar településterület északi peremvidéke Némiképpen más a helyzet a megye Dunától északra és keletre eső területein. Itt a korai avarok első nemzedékének településterülete nem terjedt tovább a késő római korban épített hármas tagolású földsánc, a Csörsz-árok belső vonalánál. Ez a vonal egyben az Avar Birodalom északi határa is volt, ettől északra széles, lakatlan gyepű választotta el az avarokat a Kárpátok belső peremén élő szlávoktól. 65 SÓS 1961; Salamon Ágnes feltárása: RégFüz 10. (1958) 38.; Schreiber Rózsa és Nagy Margit ásatása: RégFüz 28. (1975) 8.; Nagy Margit ásatása: RégFüz 31. (1978) 68-69. o. 32. (1979) 67-68. NAGY 1998a, 144-188.; Taf. 99-119. 66 NAGY 1998a, 107., Taf. 99. 2-3. 67 NAGY 1998a, Taf. 101. 18. ee NAGY 1988, 377-378., Abb. 3. 16.; 20. 4.; NAGY 1998a, Taf. 130. B. 11. 69 NAGY 1998a, Taf. 83. 13-15. 70 A kérdéskör monografikus feldolgozását 1. KISS 1992. 71 NAGY 1998a, Taf. 171. 5. 72 NAGY 1973, 200., Nagy Margit leletmentése: RégFüz 42. (1991) 47.; NAGY 1998a, Taf. 144. 5 a-b. 73 E tárgytípus elterjedését, etnikai megítélésének nehézségeit 1.: BÁLINT 1982. 74 NAGY 1998a, Taf. 100. 5. 1. 75 NAGY 1998a, Taf. 103. 17. 5. 76 KISS 1992. 53-54. 77 NAGY 1998a, Taf. 170. 1-2., 171. 1-2.
