Fancsalszky Gábor (szerk.): Pest megye monográfiája 1/1. A kezdetektől a honfoglalásig. Pest megye régészeti emlékei (Budapest, 2007)
Pásztor Adrien-Simon László: Az avar kor emlékei Pest megyében
402 lándzsás), többtagú övű rangos lovasság préselt lemezű, aranyozott ezüst (pl. 696. sír),32 ezüst (pl. 260. sír) övdíszeket viselt. Lovaikat préselt ezüst lemezveretes lószerszámzattal látták el. A gyalogos (kardos, lándzsás, íjas, pajzsos, páncélos) katonákat rokonságukhoz közel vagy ritkán családtagjukkal együtt, közös sírban (pl. 478. sír) temették el. A budakalászi temetőben feltárt viszonylag nagy számú katonáskodó réteg a terület fontos stratégiai szerepével magyarázható. A Duna közelsége, így a feltételezett révátkelő védelme egy regionális központ kialakulását eredményezte már a 6. század vége, 7. század elején. A nők kedvelt ékszerei voltak a fülbevalók és üveggyöngysorok. Közülük a leginkább közkedveltek: a lemezgömbcsüngős függők különböző változatai, a tömör, aranyozott bronz felhúzott lemezgömös fülbevalók (pl. 740. sír), (1. kép) vagy az olvasztott üvegből készült színes- és ún. „szemes” rátétdíszű gyöngysorok (2. kép). A módosabb réteg asszonyai olykor a germán viseletekre jellemző, öntött bronz csatos, kisszíjvéges lábbeliket (pl. 1188., 1400. sírok) viseltek. A korai köznép női sírjaiban gyakran kerültek elő a germán temetkezésekből jól ismert egy- és kétsoros csontfésűk, vagy a szárnyas csontokból faragott tűtartók, különböző formájú agyag orsógombok, pipereeszközök. Néha a női sírokba vonókéseket (pl. 290. sír), a férfiak mellé árvésőket, sarlókat vagy bronz kolompot (1426. sír) is tettek (3. kép). Ritkábban, inkább a gazdagabb nők viseltek bizánci import árut, vagy bizánci hatásra készített ékszereket, viseleti tárgyakat: gyöngydrótdíszes ezüst karikafülbevalót; rojtos végű öntött ezüst csatot (E/2. sír),33 ezüst keresztet (1083. sír),34 granulált díszű ezüst dobozfibulát (631. sír), kígyófejet utánzó gyöngydrótdíszes ezüst karperecét (572. sír), kürtös végű, pon- colt karperecét (1147. sír), stílustűt (pl. 347. sír), övre fűzött szűrőkanalat (pl. 176. sír), illetve a keleti hatást tükröző paszterszkoje típusú madárkoszorús fibulát (342. sír), vagy a germán női viseletre jellemző, veretes szíjvégekkel díszített övcsüngőket (pl. 810., 960,1148. sírok)35. A 787. sír halottjának öltözékét egy övről lecsüngő, közepén átfúrt, 24 lapú, fazettált hegyikristály díszítette. A budakalászi korai avar népesség sírjaiba gyakran helyezte a túlvilági útra indító ételés italmellékleteket. Közülük gyakoriak a háziasított (kutya, szárnyasok, juh, kecske, szarvasmarha stb.), vagy a vadászott állatok (szarvas, gázlómadár stb.) maradványai, illetve a koporsóra vagy azok mellé helyezett bőr-, fa-, fém- és agyagedények. Ez utóbbiak többsége különböző típusú kézzel formált kerámia.36 Ugyanakkor szép számban helyeztek az elhunytak mellé germán hagyományokat őrző bepecsételt díszű bögréket,37 jó minőségű, gyorsko- rongolt szürke kerámiát38 vagy kelet-pannóniai fekete kerámiát,39 illetve különböző származású bögréket, csuprokat, korsókat és fazekakat.40 (4. kép) A temető 6. sz. vége - 7. század első felében élt népesség egyik gazdasági telepén olyan, vöröses - szürkésfekete foltos felületű, kézzel formált edénytöredékek is a felszínre kerültek, mint amelyekhez hasonló anyagú, ép példányait az 508., 940. és a 1154.41 sírok is megőriztek.42 A 7. század második negyedére keltezhető, feldúlt 740. női sírban ezüst és vörösréz be- rakású, öntött sárgaréz korsót találtak. Az edény peremének belső oldalán hornyolás, a nyakon besimított hullámvonalköteg, a vállon, illetve a has alatt poncolt, enyhén kidomborított, ezüst- és vörösréz berakású, növénymintasorból álló szalagfríz látható. A növényminták közötti mezőben, a korsó testének központi részén, (a felület jelentős hányadán) két sorban, nyolc egymásba kapcsolódó, dinamikus vadász- és állatküzdelmi jelenetekkel gazdagon díszített relief fut körbe. Az egymásba fonódó ábrázolások között gravírozott levél- és indamotívumok töltik ki az üres tereket. A korsó talpán poncolt pal- mettasor látható. A perem széléhez, illetve az alsó domborműsor leghosszabb jeleneténél PÁSZTOR ADRIEN - SIMON LÁSZIÓ 32 VIDA-PÁSZTOR 1996, 345-347. 33 ERDÉLYI 1978, Taf. 24. 1-2. 34 VIDA 2002, 205. Taf. 10. 2. 35 VIDA 1996. 36 VIDA 1999, Taf. 83.-89. 1, 3. 37 VIDA 1999, Taf. 96, 2. Grab. E/13., Taf. 97. 2. Grab. 434., 3. Grab. 1270., 5. Grab 1197. 38 VIDA 1999, IB1-2; Taf. 2. Grab. 322.; Taf. 99. 1-7., Taf. 100.1-3., Taf. 101. 1-4., Taf. 103. 2. 39 VIDA 1999, Typ. IC: Taf. 111. 2, 4., 5; Taf. 112. 1.; Taf. 113.1. 40 VIDA 1999, Taf. 119. 2., Taf. 127. 1.; Taf. 130. 4-5. 41 VIDA 1999, Taf. 85. Kát. Nr. 611. 42 MRT 7, 43. o. Budakalász 3/3. lelőhely: Csajerszka; PÁSZTOR - CS. BALOGH 1998.
