Fancsalszky Gábor (szerk.): Pest megye monográfiája 1/1. A kezdetektől a honfoglalásig. Pest megye régészeti emlékei (Budapest, 2007)

Pásztor Adrien-Simon László: Az avar kor emlékei Pest megyében

AZ AVAR KOR EMLÉKEI PEST MEGYÉBEN

399

ismeretlen körülmények között.7 Az egyszerű csikózabla és a három, lószerszámhoz tartozó vascsat mellett egy hosszúfülű, szíjszorítós, alma alakú, kerek talpallójú, ezüst berakással díszített kengyelpárt találtak. A szíjszorító kialakítása rendkívül ritka; a rombusz keresztmetszetű rövid száron ülő téglalap alakú fül felső vége megvastagodik, ezen keresztül vezették be a fül alsó részén található téglalap alakú áttörésbe a nyeregről lecsüngő kengyeltartó szíjat. Ugyanilyen megoldású szíjszorítót csak egy csengődi hosszúfülű, de egyenes talpú kengyelről ismerünk.8 Kissé távolabbi analógia a Cikó 109. sírból előkerült kengyel,9 ahol azonban nem rákovácsolt, hanem ráhúzott vasgyűrű alkotta a szíjszorítót. A mikebudai kengyelpár egymással párhuzamosan, illetve a fül felső részén és oldalán X alakban elhelyezett ezüst berakásaihoz a Szeged-Öthalmon napfényre került hosszúfülű kengyelpárján találunk analógiát.10 Ennek a kengyelnek a nyakán azonban megjelenik az a pont-kör berakás is, amely a Pest megye nyugati határához közel, a Fejér megyei Bicskén talált kengyelpár mintázatát is alkotja.11

Ez utóbbi lelet, és más, ugyancsak a Dunántúlon, hasonló körülmények között előkerült rokon összetételű tárgyegyüttes (Bajna, Bikács, Csolnok stb.12) arra figyelmeztet bennünket, hogy az ún. máglyasírok elterjedése nem általában az avar honfoglalás ütemét jelzi, hanem sokkal inkább a korai avar köznép életformájának és stratégiai érdekeinek megfelelő alkalmi szállásválasztást. Az 567/568 után még néhány évtizedig alapvetően nagyállattartó gazdálkodást folytató korai avarság elsősorban a legeltetésre alkalmas helyeken állította fel auljait. Megtalálhatók ezek a régi, s feltehetően a 6. század végén még használható állapotban lévő római utak mentén, a Duna partján (Százhalombatta), a nagyobb vízfolyások mellett és a hegyek között átvezető völgyekben (Pilisborosjenő-Téglagyár), vagy az Alföld északi peremén (Zsámbok).13

De nem csak az ún. máglyasírok sorolhatók a 6. század utolsó harmadának emlékei közé. A 6. század végén elhunyt törökbálinti ezüstöves-ezüstkardos harcosok, a Budapest- Farkasréten14 előkerült temetkezések, a zsámboki és más leletek azt mutatják, hogy a középréteg vezetői és az előkelő avarság is felütötte szállásait ezen a vidéken.

A 6. század végétől, 7. század elejétől kezdődően megszaporodtak a régészeti lelőhelyek, így - legalábbis részben - megfigyelhetőek és érzékelhetőek lettek bizonyos történeti folyamatok, amelyek közül számunkra most a település- és gazdaságtörténetiek a legfontosabbak.

2. Csepel-sziget és Északkelet-Dunántúl a korai avar korban

Geográfiai helyzete miatt Pest megye területe stratégiailag régtől fogva fontos vidék, alkalmas birodalmi centrumok, fejedelmi székhelyek kialakítására. A régészeti leletek tanúsága szerint az avar kor első évtizedeiben e tekintetben főként a megye dunántúli része, illetve Budapest környéke volt kiemelkedő jelentőségű. Ez összhangban áll azzal a nézettel, amely szerint a korabeli temetőknek az átlagosnál nagyobb lélekszáma és gazdagsága alapján a Dunántúlon (általában), és főként a Kelet-Dunántúlon több fontos hatalmi centrum lehetett. E kérdés más irányból történő megközelítése szerint a dunántúli és a Dunától keletre lévő területek közötti demográfiai és gazdasági különbség oka nem a hatalmi centrumok elhelyezkedésével magyarázható, hanem a két terület között évezredek óta meglévő fejlődésbeli

7 DARNAY 1899, 278-280.; MRT 3. 14. kép 1-2. (Csabrendek lelőhely megjelöléssel); MÜLLER 1981. A lelőhely Pest megyei lokalizálása melletti perdöntő körülmény a Mikebuda délnyugati határában előforduló Muzsikpuszta helynév, amely a környéken két majort is birtokló Muzsik Gyula emlékét őrzi. A lovassír a birtokos központi majorja közelében került elő. Nem messze innét, Csemő, Hosszú-dűlőben egy középkori templom is volt, ezért a lovassír mellett talált Árpád-kori rézpénz nyilvánvalóan az Árpád-kori falu közelségével magyarázható. Az Árpádkori falu területén végzett ásatásokról: TARI1991,399-401. A mikebudai helynevekhez 1. HÍDVÉGI 1990, 214-215. és 5. (számozatlan) térkép. Ugyanitt Hídvégi Lajos megemlékezik Török Aurél által megmentett avar kori leletekről is.

8 KOVRIG 1945, 13.; 2. kép 4-5.; KOVRIG 1955, 36.

9 KISS-SOMOGYI1984, 45., 9. t. 8.

10 KÜRTI-SZÁDECZKY-KARDOSS 1983, 29. grafikai melléklet.

11 KOVRIG 1955, 36., XII. t. 3-3a.

12 KOVRIG 1955, 36.

13 Százhalombatta: MRT 7. 242-243., Pilisborosjenő: uo. 141-142., Zsámbok: GARAM 1983.

14 Budapest, XII. Farkasvölgy: NAGY 1998a, 97-98.