Fancsalszky Gábor (szerk.): Pest megye monográfiája 1/1. A kezdetektől a honfoglalásig. Pest megye régészeti emlékei (Budapest, 2007)
257 Törökbálint 36/2, Tahitótfalu 30/30, Budakalász 3/13, Páty 13/9, Torbágy 34/2a lh.43 A bu- datétényi telepen még egy szövőházat és egyéb gazdasági rendeltetésű objektumot is sikerült megfigyelni. Telepeink szerkezetét nemigen ismerjük. Telepásatás hiányában eddig főleg csak építkezések során kerültek elő különböző gödrök. Az autópálya ásatások és nagyobb raktárbázisok, áruházak építkezését megelőző feltárások sokban javítottak ezen a helyzeten. Budaörsön a 2. századi földbemélyített lakóházak, több sorba rendezve délen, a patakhoz közelebbi részen találhatók. Itt egy kb. 80x 160 méteres területen (12.800 m2) 5 sor házat figyelhetünk meg a kora római korban. Többségük gödörház, de van köztük néhány téglalap alakú szabályos, félig földbemélyített ház is. A keleti oldal első két sorába tartoznak a késő kelta gödörházak. Kisebb házcsoportok a terület keleti és északi felén is találhatók.44 Pátyon az Antoninus kori házaknál találtunk egy K-Ny-i irányú házsort. A telep szélét pedig nagy tárolóvermek, illetve szemétgödrök szegélyezték. Érden a kora római Kr. u. 1-2. századi telep nagyrészét egy árokrendszer fogta körbe.45 A katonai vicusokban több ásatás folyt, ezek alapján következtethetünk a bennszülött telepek szerkezetére is. Az újabb ásatások illetve a régebbiek új értelmezése alapján a katonai vicusokat nem tekinthetjük rendezetlen, szórt, falusias települési formának. A településszerkezetet az utak határozzák meg, ezekhez tájolva találjuk az épületeket, gyakran több sorban.46 Ilyen településszerkezetet a civil telepeknél inkább csak a középső és későcsászárkori vicusokban találunk. E korai telepek lakóit, tulajdonosait csak akkor ismerjük, ha már átvéve a római sírkőállítás szokását, nevüket megörökítették. Nézzük először a biztosan kelta tulajdonosokat. Budaörsön, bár nagy kelta előzményű római telepet tártunk fel, eddig csak egy asztrális szimbólumokkal díszített bennszülött sírkő ismert. A 31 éves Veriugának, Suadutio lányának állította, talán katona férje, átvéve a római szokásokat. A másik bennszülött kő síroltár, szintén törött, csak az alsó fele maradt meg. Nonnusnak, Busaius fiának állították.47 Valószínűleg mind a ketten gazdagabb bennszülött lakosai voltak a Kamaraerdei-dűlőben lévő telepnek. Csobánkán egy szórvány sírkőről ismerjük Speratus nevét, aki valószínűleg Kr. u. 1. század végi tulajdonosa lehetett egy későbbi villagazdaságnak, (6/24. lh.) Diósdon másodlagosan beépítve egy későrómai sírban találták meg Alorix, Bassi filius decurio eravis- cus sírkövét (RIU 1347). Továbbélő kelta telepet nem ismerünk mellette, lehetséges, hogy Aquincumból hurcolták el. Herceghalmon (Bia 1/39. lh.) edényfeliratról ismerjük két kelta ember nevét: Coimo és Vidnorix, akik a villagazdaságot megelőző telep 2. század eleji lakói, talán kisebb földbirtokosai lehettek.48 Pátyon a késő római temető kőláda sírjaiba befalazva kerültek elő a kora római telepen élt bennszülöttek sírkövei. Négy sírkőről összesen 12 kelta nevet ismerünk: Limarus (vagy Epmarus) Cucalonis filius, Magia, Sicionis filia, férje Se- musscuttus, Demionis filius, Masia, Cauronis filia és férje, Epmagurix, Appii filius, Amio, Masaconis filius.49 50 Ugyanitt a birtoktulajdonosok katonai rétegét képviseli egy lovas katonának, Crispinianusnak a sírköve (RIU 1326). A Fokút forrásnál került elő. Pilisszántón, főleg a Kálvárián befalazva több Kr. u. 1-2. századi feliratos sírkő került elő (Tuta, Marbusia, Ma- tiata). Közelükben több továbbélő kelta-római telep is volt. Itt lakhatott Canius Otiorix, a legio II. Adiutrix katonája is, a 2. század második felében.60 Solymáron a koracsászárkori temető bennszülött sírkövein szereplő emberek (Vivianus Atrasi filius, Namaico, Aponis filius, Basia Avvi filia) egy közelben lévő (25/4. lh.) nagyobb telep lakói voltak (RIU 1313- 1314).51 Törökbálinton Kr. u. 1-2. századi hamvasztásos temetőből ismerünk névszerint A RÓMAI KOR EMLÉKEI PEST MEGYÉBEN 43 SzFM Adattára 305. 5-96 44 Budaörs-Kamaraerdei dűlőben egy kb.14 hektáros terület feltárása fejeződött be 2003. őszén. Ennek értékelése, korszakonkénti szétválasztása nagyban hozzájárul majd a római telepek szerkezetének megismeréséhez. 46 Ottományi K. ásatása Rég. Kút. 2004, 214. 46 KOVÁCS 1999, 149-152. 47 OTTOMÁNYI-MESTER-MRÁV 2005, 33-34. 48 OTTOMÁNYI-GABLER 1985, 210. 49 Mráv Zsolt olvasata ld. MARÓTI-MRÁV 2004, 249-253. A cikk nem említi, hogy a temetőtől kb. 50 méterre lévő, MRT 13/9. lh. telepén lakó bennszülöttekről van szó. 50 SOPRONI 1985, 289. 51 KOCZTUR1985, 75.; RIU 1313-1314.
