Fancsalszky Gábor (szerk.): Pest megye monográfiája 1/1. A kezdetektől a honfoglalásig. Pest megye régészeti emlékei (Budapest, 2007)
242 KOVÁCS PETER az osztrák császári csapatok egy hídfőállást építettek a tábor területén ágyúállásokkal és hosszanti sáncokkal. Az építés során a tábor egy részét (EK-i és DNy-i saroktorony környéke, principia E-i része) szükségszerűen megsemmisítették.185 (A szerző a latin nevek helyesírásában a eredeti, ókori írásmódot követte.) KIEGÉSZÍTÉS Nehéz dolog egy tizenkét évvel ezelőtti írásával az embernek szembesülnie, amelyet még 1995-1996 telén doktorandus hallgatóként írt. A kézirat a szerzőn kívüli okok miatt nem jelent ilyen hosszú ideig meg. Teljesen természetes, hogy az akkor leírtak jelentős részével már nem érthetek egyet, hiszen az eltelt idő alatt számos új kutatási eredmény merülhetett fel, illetve idősebb fejjel már jó néhány dolgot teljesen más színben látok. A kézirat teljes átírására természetesen nem vállalkozhattam, jelen helyen csak néhány, a megye történetére vonatkozó újabb tanulmányra hívhatom csak fel a figyelmet: A görög-latin források az általam szerkesztett Fontes Pannoniae Antiquae sorozat egyes köteteiben magyarul is olvashatóvá váltak. Pannonia foglalásra és őslakosságára vonatkozóan: A tartománnyá szervezés Tóth E. elméletével szemben már korábban, Tiberius korában megtörténhetett: Kovács P-Fehér B., Fontes Pannoniae Antique I. Korai földrajzi szerzők és a római hódítás kora Budapest 2003 (angolul 2005). A tartomány 54-166 közötti történetére: Fontes Pannoniae Antiquae II. Pannonia története Kr. u. 54-166 közt. Ed. P Kovács-В. Fehér. Budapest 2004. (angolul 2005). A tartomány markomann háborúk alatti történetére: Fontes Pannoniae Antiquae ab anno Domini CLXVI usque ad annum CXCII. Ed. P Kovács. Bp. 2006. A tartomány Severus-kori történetére, amelyben az esetleges barbár betörések szerepét jóval árnyaltabban látom: Fontes Pannoniae Antiquae in aetate Severorum. Ed. P Kovács. Bp. 2007. A megye újabban közzétett feliratos emlékeit a RIU supplementumában adtam ki számos közöletlen kőemlékkel együtt: P Kovács, Tituli Romani in Hungária Reperti. Supplementum. Budapest-Bonn 2005. Barbaricumi köemlékek: P Kovács, Römische Inschriften aus dem sarmatischen Barbaricum in Ungarn, in: Epigraphica I. Hungarian Polis Studies 6. Debrecen 2000, 57-75. Újabb kövek még: Maróti É.-Mráv Zs., Kiadatlan római kori kőemlékek Pest megyéből. StudCom 28, 2004, 247-260. Mráv Zs.-Ottományi K., De{i}fu(n)ct(us) exp(editione) Germ(anica) Lauri(aco) morte sua. Egy Caracalla alamann expeditója során elhunyt katona szarkofágja Budaörsről. Specimina 18, 2004, 49-98=De{i}fu(n)ct(us) exp(editione) Germ(anica) Lauri(aco) morte sua. Sarkophag eines während der alamannischen Expedition Caracallas gestorbenen Soldaten aus Budaörs. Acta ArchHung 56, 2005, 177-212. Mráv Zs., , A budaörsi római település területén előkerült feliratos emlékek. In: Ot- tományi K. - Mester E. - Mráv Zs., Antik gyökereink. Budaörs 2005, 30-37. A szentendrei kőtár vezetője: Maróti É., Szentendre - Ulcisia Castra - római kori kőemlékei. Szentendre, 2003. A RIU 815 feliratról folytatott vitához: R Kovács, Building inscriptions of Septimius Severus from Pannonia, in: Atti del XI Congreso Internazionale di Epigráfia Greca e Latina. Roma 1999, 521-531, Mráv Zs., Die Bautafel eines Heiligtums aus Visegrád. Zur Ergänzung der Inschrift RIU 815. Antaeus 24. 1997/1998 {1999}, 306-310, 713-715, Kovács R, Még egyszer a RIU 815 felirathoz. Antik Tanulmányok 45, 2001, 233-236. 185 Az építésről szóló jelentés a bécsi Hadilevéltárban található: К VII к 114/c , Relation über die Anlage eines Brückenkopfes bei Ercsi.
