Fancsalszky Gábor (szerk.): Pest megye monográfiája 1/1. A kezdetektől a honfoglalásig. Pest megye régészeti emlékei (Budapest, 2007)
224 KOVÁCS PETER Caracalla uralkodása alatt nagyméretű építkezéseket is megfigyelhetünk, különösen a táborok területén, amelyeket egy újabb barbár betöréssel, valamint a császár 214-es pannó- niai látogatásával hozhatunk összefüggésbe. A látogatást bizonyítják a császár tiszteletére, illetve isteni erejének állított feliratos római oltárkövek.62 A szentendrei szír cohors nevével bélyegzett téglák rendkívül nagy számban kerültek elő a tábor területén, így a principia alsó rétegeiben is. Emiatt merült fel az a jogos feltételezés, hogy a tábor belső épületeinek a kőbe való átépítésre csak ekkor került sor.63 Az elképzelést véglegesen bebizonyította egy építési felirat töredéke, amely szerint Caracalla korában a szír cohors építkezést végzett.64 Az eredetileg három m hosszú felirat helye a szentendrei tábor valamelyik kapuja felett lehetett, de a tábla a késő római temető egyik sírjából került elő másodlagos felhasználásban. Az ekkor megépített belső épületek közül teljes egészében csak a 33x28 m alapterületű (előcsarnok nélküli) principiát ismerjük. A principia mögötti, az ellenségtől távolabbi részen (retentura) helyezkedett el a táborparancsnok lakóépülete (praetorium), amelytől északra még egy nagyobb épület (tábori kórház - valetudinarium?) 3 díszes helyiségét tárták fel. A quaestorium helyiségei (némelyikük padlófütéses) egy központi udvar köré rendeződtek. Ugyancsak e korszak átépítéseihez köthetjük a belső oldaltornyok átépítését. Az eddigi beugrók helyett minden valószínűség szerint négyzet alakú kiugrókat építettek. A későbbi többszörös átépítések miatt csak az egyik fala vált ismertté, amely később a késő római patkó alakú oldaltorony alapozásául szolgált.65 Százhalombattán bizonyosan, Dunabogdányban feltételezhetően külső, félköríves alakú saroktornyokat építettek a korábbi trapéz alakú helyett.66 Százhalombattán Dormuth A. és Mócsy A. kutatásai nyomán már korábban ismertté vált az 5x2,1 m belterületű torony a tábor délkeleti sarkánál.67 A korábbi beugró tornyot még nem bontották le, a torony belső padlószintjei ugyanis a korábbi táborfal felett is áthúzódtak, így közösen használhatták a két tornyot. Az újabb feltárásaink során a tábor északnyugati sarkánál nem tudtuk megfigyelni a félkörív alakú tornyot, mivel azt a késő római saroktorony építése során teljesen elbontották. Ugyanezt a helyzetet lehetett megfigyelni Nagytétény (Campona) esetében is.68 Az átépítés miatt szükségessé vált a 4-5 m széles vizesárok (fossa) eltolása is, azaz az árok feneke mintegy 1,5 m-rel kijjebb került.69 A matricái építkezések végrehajtója a 260-as évekig bizonyosan itt állomásozó cohors milliaria Maurorum volt, mivel kitüntető jelzéseit - amelyeket mindig egy-egy császártól kaptak - ismerjük Caracalla, Alexander Severus, Maximinus Thrax és Gordianus korából, jórészt a tábor és a vicus területén előkerült téglabélyegek alapján. Jóval nehezebb megállapítani a tornyok meglétét Cirpi területén, ahol az eddigi egyetlen feltárás ezt az adatot véglegesen nem bizonyította, de feltételezhetően a tornyok megépítése miatt itt is szükségessé vált a korábbi kettős vizesárok betömése, és egy új, hegyesszög keresztmetszetű megásása a táborfaltól távolabb.70 A legnagyobb változást a vicusok életében hozta a Severus-kor. A táborok kőbeépülésével egyidőben, vagy, mint látni fogjuk, valamivel később a táborfalvak mindenhol kőbeépültek át. Az épületek táborok környékén sűrűsödtek, itt a fő- és mellékútvonalak mentén, egységes tájolási szisztéma szerint sorakoztak fel a lakóházak, gazdasági rendeltetésű melléképületek, szentélyek. A műhelynegyedek rendszerint víz közelben, a vicusok széleinél helyezkedtek el. Mint már korábban láthattuk a vicusok vezető ereje a veterani et cives Romani szervezet volt, akiknek választott képviselőoi (magisterek, aedilisek, etc.) irányították önálló területi önkormányzatként a területük ügyeit. Az új, idegen eredetű csapatok megjelenése a vicus életében is változásokat hozott, Szentendrén szír, Matricában pedig bizonyosan maurus (afrikai) elemek jelentek meg. 62 Pl. RIU 753, 800, 842. 63 SOPRONI 1987, 22. 64 SOPRONI 1980, 43-49.; RIU, 865. 65 NAGY 1939, 140.; NAGY 1942, 266, 2. kép. 66 VISY 1989, 73. 67 MÓCSY 1955, 65. 68 JÁRDÁNYI-PAULOVICS 1957, 7. kép. 69 KOVÁCS 1994-95, 86, 4. kép. 70 SZALAY 1933, VII. tábla
