Fancsalszky Gábor (szerk.): Pest megye monográfiája 1/1. A kezdetektől a honfoglalásig. Pest megye régészeti emlékei (Budapest, 2007)

ÉLET A TÖRTÉNELEM ELŐTTI KOROKBAN

125

A kelta kézművesség egész Európára nagy hatással volt. A fazekaskorong és a vas- művesség széles körű elterjesztése a kelták érdeme. E két tényező mérföldkőnek tekinthető a gazdaságtörténetben: a formák egyszerűsödésével, a használati tárgyak iparszerű előállításával létrejön ugyanis a tömegtermelés, amely jól meghatározható központokból nagy területeket lát el azonos áruval.

A Kr. e. 1. században görög mintára (tetredrachmák) vert ezüst pénzek elterjedése jól tükrözi a kelta kereskedők mozgását. Pest megyében csak néhány nagyobb kelta pénzleletről tudunk. Vácott 36 darabból álló, a Kr. e. 3-2. század fordulójáról származó tetradrachma látott napvilágot.1023 Tahitótfalun a görög mintára már alig emlékeztető, a Kr. e. 2-1. század fordulójára keltezhető pénzlelet került elő (47. kép),1024 amely közvetlenül megelőzi az eravis- cusok önálló pénzverését. A 2,5 kg súlyú leletben több, mint 1000 érem volt. Bián 600 darabos korarómai éremleletben 80 db eraviscus érem is volt.1025 Érden késő kelta edénybe rejtett 52 db Kr. e. 1. századból származó, köztársaság kori dénárból álló pénzeket találtak. A leletegyüttes legkorábbi érmei a Kr. e. 3. századból származnak.1026

A Kr. e. 1. sz. közepétől az erdélyi dák állam megerősödését követő hódító törekvések a kelta uralom hanyatlásához, önállóságának megszűnéséhez vezettek. Az Alföldre az iráni nyelvcsaládhoz tartozó, különböző szarmata törzsek költöztek. A Dunántúlon az utolsó független kelta nép, az eraviscusok éltek, akik a Kr. e. 1. század második felében már a területet hamarosan meghódító Rómához voltak kénytelenek igazodni.

A kelták virágzó társadalmának, nagy területet magába foglaló politikai hatalmának a Római Birodalom terjeszkedése vetett véget a Kr. e. 1. század vége felé. A kelták önállósága ezzel véget ért, de létük nem szűnt meg. A hódító rómaiakkal fokozatosan összeolvadva „bennszülöttként” éltek tovább Pannóniában is. Ősi hagyományaikat, vallásukat féltve őrizték. A római szokás szerint állított sírköveken kelta viseletben, kelta vallási szimbólumokkal ábrázolt embereket örökítettek meg, s a sírfeliratokba a kelta nevek is felkerültek. A kelták túlélték a népvándorláskor és középkor viharait, hosszú évszázadokon keresztül megőrizték ősi nyelvük maradványait és hagyományaik bizonyos elemeit. Mondaviláguk, mitológiai hőseik, az Osszián mondakör „feltámadása” a 18. században kibontakozó nemzeti érzés táplálója lett.1027 A kelták leszármazottai máig élnek (írek, skót-gaelok, bretonok), erősítve e népek nemzettudatát.

юга KŐVÁRI 1983, 38, MRT 9. 31/*** lh. (492).

Ю24 PATAY 1958, 20. kép, MRT 7. 30/27. lh. (313), további irodalommal.

1025 MRX 7. 1/*** lh. (38).

1026 MRT 7. 9/21. lh. (99).

1027 Osszián történetét J. Macpherson skót költő műballadáiból ismerheti a világ.