Fancsalszky Gábor (szerk.): Pest megye monográfiája 1/1. A kezdetektől a honfoglalásig. Pest megye régészeti emlékei (Budapest, 2007)
120 BONDÁR MÁRIA A női sírok egy részében gazdagon felöltöztetett halottak nyugszanak. Ruhájukat a szükségesnél több ruhakapcsoló tűvel (fibula)964 fogták össze, derekukon zománccal vagy kővel berakott bronzövet hordtak. Sok ékszert viseltek: nyakperecet, karperecét,965 lábpere- cet, egyéb nyakéket, gyűrűket, néha fülbevalót is. Az elhunyd gazdagságát e leletek mutatják: a gazdag nőknek jó minőségű, szépen díszített bronz, nem ritkán arany ékszere volt, míg szegényebb társaiknak csak vasfibula, egyszerű karperec járt, amelyek mellé még munkaeszközeiket (olló, kés) is eltemették. Jellegzetes ékszer az ún. hólyagos (belül üreges félgömbös elemekből összerakott) kar- vagy lábperec966 és az üvegből készített, miniatűr amforákat formázó gyöngyökből álló gyöngysor.967 Az egykori hajviseletre, ruházatra a kelta pénzek és a bennszülötteknek állított római sírköveken kifaragott ábrázolások alapján következtethetünk. Diodórosz szerint a kelták tarka ruhákban jártak, fibulákkal megtűzött köpenyszerű ruhát és nadrágot viseltek. A sírokban talált vasborotvák és szőrcsipeszek a borotválkozásra és az arcszőrzet rendezettségének igényére utalnak. Az írott források jól szervezett, fejlett gazdaságról tanúskodnak, amely a leletanyagban is jól tükröződik. A kor gazdasági fellendülésének következtében, elsősorban Nyugat-Európában, városias telepek alakultak ki. Ezeket a településeket stratégiailag fontos magaslaton, komoly erődítéssel építették a kelták. Ezek az ún. oppidumok. Az oppidumok egy részében mindennel felszerelt kovácsműhelyekben készültek a nagy tudást és jó nyersanyagot igénylő vasfegyverek. Ötvöseik bronzból és aranyból csodálatos ékszereket készítettek: öntött bronzékszerek, filigrán technikával készült arany fülbevalók, nyakperecek (43. kép), a granuláció átvétele és továbbfejlesztése, a vérzománc meghonosítása mind-mind e kultúrnéphez köthető. A Kr. e. 2-1. században terjedt el az üvegkészítés ismerete is, amelynek talán legszebb emlékei az ún. amforaalakú gyöngyökből készített gyöngysorok voltak. Különlegesek az üvegpasztából készített, festett, ún. pápaszemes vagy maszkos gyöngyök, és a plasztikus díszítésű üvegkarperecek (44. kép).968 A fazekaskorong széles körű elterjedése majd kizárólagossá válása jól felszerelt edénykészítő műhelyeket eredményezett, amelyekben a háztartások igényeit kielégítő tömegáru mellett művészi színvonalú, különleges díszítésű edények is készültek (bepecsételt díszítésű kerámia,969 különleges fülkiképzéssel ellátott ember-970 vagy állatfejben971 végződő fülű díszedények (45. kép), vörös-fehér sávos festésű palackok972 stb.). Mindezek a korábbiakhoz képest új technikák, új termékek nagy területet felölelő, széles körű kereskedelmi kapcsolatokat is kialakítottak. A kereskedésben a görög mintára vert pénzérmék jelentős szerepet kaptak. A kelta telepeken és temetőkben előkerült pénzek jól kirajzolják a kereskedelem útvonalát. A Kr. e. 1. századra kialakult pénzgazdálkodás a kutatók szerint a törzs belső kereskedését szolgálta, „külkereskedelmi” viszonylatban valószínűleg továbbra is a cserekereskedelem működött. Jelentősnek mondható az eraviscus törzs pénzverése, amelynek bizonyítékai Pest megyében több helyről is előkerültek.973 A távolsági kereskedelemben - a későbbi, római kori kelta sírkövek tanúsága szerint - négykerekű kocsijaikon szállították a különböző mesterségek áruit (fegyvereket, ékszereket, borostyángyöngyöket, fibulákat, az edénykészítéshez szükséges grafitot, rudakká préselt fémnyersanyagot stb.). 964 A Kr. e. 4. század második feléből LT A fibulát ismerünk Szentendréről, amely helyi műhely terméke lehetett (SZABÓ 1988, 17. Fig. 18). A püspökhatvani csontvázas kelta sír lelete, karikás, állatfejes fibulája a LT В periódusra keltezhető (KŐVÁRI 1983,37). A Kr. e. 3. századból származik a Vác-Kavicsbányában feltárt temetőből előkerült igazi filigrándíszes fibula a kelta művészet plasztikus stíluskörébe tartozik (SZABÓ 1988, 25, Fig. 38). 965 Szépen kidolgozott, plasztikus díszű karpereceket ismerünk Kosdról (SZABÓ 2001. Cat. 169, 170, 171). 966 Szép példányait ismerjük Kosdról (SZABÓ 2001, Cat. 167, 168). 967 Csodálatos darab a Kosdról előkerült gyöngysor (SZABÓ 2001. Cat. 204). 968 Az egyik legszebb példány a kosdi temetőből ismert (SZABÓ 2001. Cat. 208). 969 Kosdról: SZABÓ 2001. Cat. 215. 970 Kosdról: SZABÓ 2001. Cat. 216 971 Kosdról: SZABÓ 2001. Cat. 214. 972 Budapest-Békásmegyerről: SZABÓ 2001. Cat. 234. 973 TORBÁGYI 1984, Abb. 10.
