Fancsalszky Gábor (szerk.): Pest megye monográfiája 1/1. A kezdetektől a honfoglalásig. Pest megye régészeti emlékei (Budapest, 2007)
100 BONDÁR MÁRIA Miklós Zsuzsa értékelése szerint655 a hatvani kultúra földvárai Rádtól Tápiószentmár- tonig enyhén ívelő körívben helyezkednek el, s legdélebbi pontjai (Gomba, Káva, Tápióbicske, Tápiószentmárton) kirajzolják a hatvani kultúra megtelepedési határát is. A Tápió-menti erődítések kivételével szinte valamennyi földvár nehezen megközelíthető, rejtett fekvésű, viszonylag magas dombon található, minden esetben környezetük legmagasabb pontját foglalják el. Az erődítés módja is eléggé egységes. Kihasználva a terepadottságokat (meredek part, szakadékos vízmosás, meredek hegyoldal) a támadható oldalak felől ásnak árkot, amelynek nyoma több földvárnál még ma is látszik. Több esetben az árokkal átvágták a dombot, illetve a földnyelvet, s ily módon a lakóterületet elválasztották a domb további részétől. Sáncot csak néhány esetben készítettek, Gomba-Várhegyen és Káva-Várhegyen656 találhatók meg ennek maradványai. A földváron lévő lakóterület nagysága különböző, a 600 m2-es kókai és a 18.000 m2-es gombai Várhegy között széles a skála. A lakóterület alakja egységes, ovális vagy kör alakú. Mindezek a szerkezeti megoldások nagyon jól látszanak a földvárakról készített légifelvételeken is.657 A hatvani kultúra ismert földvárai közül alig néhányban volt ásatás (Aszód-Manyiki dűlő, Gomba-Várhegy, Rád-Bangor),658 legutóbb Vác- Székhegyen.659 A feltárások során a sáncot nem, csak a lakóterületet kutatták. A Zsámbok- Kerekhalomban végzett kis felületű feltárás660 sem hozott komoly eredményt a sánc szerkezetéről. Az utóbbi években készített légifelvételeken jól látszanak a kerek, ovális vagy levágott sarkú árkok, amelyek körülveszik a hatvani kultúra magaslati telepeit. A felvételeken a települési objektumok sötét foltjai is jól kirajzolódnak, ezáltal pontosabb képet kaphatunk az egykori település belső elrendezéséről.661 Kalicz Nándor Aszód és Bag környékéről több helyről említi a hatvani kultúra futólagos településnyomait is, a Peres-dűlőből, a Nagyvölgyből és a Kenderföldekről.662 Temetkezési helyeiket Pest megyében is több helyen megtalálták. A már említett földvár belső részén Vácott,663 továbbá Dunakeszi,664 Ipolytölgyes,665 Rád,666 Szob,667 Vác,668 Vác- duka,669 Váchartyán,670 Vácrátót671 területén, valamint a Duna másik partján, Tahitótfalu-Pokolcsárdánál672 kerültek elő hamvasztásos sírjaik különböző urnákkal. Gal- gahévízről és Galgamácsáról is ismerjük sírjait.673 Aszód környékén a Peres-dűlőben 1854-ben kerültek elő „pogánysírok”, amelyeknek ugyan elvesztek a leletei, de Érdy János leírásai és vázlatos rajzai alapján egyértelmű, hogy a hatvani kultúrához tartoztak.674 A temetőből 1967-ben és 1969-ben újabb sírok váltak ismertté.675 Aszódon a Csendes u. 2. sz. alatt egy sír került elő a hatvani kultúrából.676 665 MIKIÓS 1982, 61-62. 666 Lektorom, Dinnyés I. szerint a régészeti szakirodalomban közkeletű Káva-Várhegy elnevezés téves, a Várhegy Tápióság község Zsigerpuszta határrészén van, amely nagyon közel van Kávához, ez az oka a téves elnevezésnek. 657 CZAJLIK 2004, 167. 2001-2002-ben légifotó készült: Rád-Magashegy, Vác-Pogányvár, Valkó-Kásatető, Verseg-Makkosról, Zsámbok-Kerekhalomról. 2003-ban újabb légifotók készültek, ezúttal: Gomba-Várhegyről, Káva- Várhegyről, Tápióbicske-Kalposhegyről, Tápióbicske-Várhegyről. CZAJLIK 2004a, 119. 658 MIKIÓS 1982, 60. 689 KŐVÁRI 2002. 660 RégFüz Ser. I. 46 (1994) 32. Cs. Balogh Éva ásatása 661 MIKLÓS 1998, 99. Légifelvétel készült: Verseg-Makkos (MIKIÓS 1998,1. kép), Hévízgyörk-Tófalusi dűlő (MIKLÓS 1998, 2-3. kép), Zsámbok-Kerekhalom (MIKIÓS 1998, 4. kép) és Valkó-Kásatető (MIKLÓS 1998, 5. kép), Galgahévíz-Szentandráspart (MIKLÓS 1998, 11. kép) földváráról. 662 KALICZ 1997, 41. 663 KŐVÁRI 2002, 259. 664 MRT 9. 5/3. lh. (77). A Dunakeszi-Kopolyán előkerült temető közlése: KOVÁCS 1989. 665 MRT 9. 10/8. lh. (119). 666 MRT 9. 25/9. lh. (304-305). 15. t. 1-11. 667 MRT 9. 26/*** (348). 668 MRT 9. 31/13. lh. (462). 669 MRT 9. 33/*** lh. (508). 670 MRT 9. 34//*** lh. (522). 671 MRT 9. 35/33. lh. (533) 672 MRT 7. 30/22. lh. 312. 673 KŐVÁRI 1986, 2. 674 ÉRDY 1854., KALICZ 1961. 675 Összefoglaló ismertetését ld. KALICZ 1997, 42. A temető sírjainak feldolgozása: TÁRNOKI 1988. 676 KALICZ 1997, 43.
