Tóth Judit: Padlássöprések kora. A beszolgáltatás Pest megyében - Előmunkálatok Pest megye monográfiájához 9. (Budapest, 2011)
A mezőgazdasági versenyek - A verseny szakaszai
,, Örömmel fogadom meghivástokat...". Az invitálás elfogadása mellett azonban a szerző máris egy jó tanáccsal szolgált, miszerint „minél eredményesebben harcolunk az ellenség ellen, annál nagyobb sikereket érünk el a termelésben. Felhívom erre figyelmeteket, mert a reakció elleni harc benneteket is erősíteni fog"*'1 A verseny szakaszai Mivel a szocialista munkaverseny elsődleges célja a terv teljesítése volt, ezért ez alapvetően meghatározta a verseny fenntartásának folytonosságát. Értendő ez alatt, hogy a verseny nem az év egy-egy hosszabb vagy rövidebb időszakára korlátozódott, hanem tulajdonképpen annak egész folyamán zajlott. Az évet a kor ünnepeinek dátumai (április 4.; május 1.; augusztus 20.; november 7.; december 21.) által szakaszolt egységekre bontották, és az egyes alkalmak tiszteletére rendezett versenyek eredményeit ekkor hirdették ki. A mezőgazdasági termelés idényjellegéhez alkalmazkodva az egyes versenyszakaszokat más-más célok elérése érdekében hirdették meg. Április 4-e4li alkalmából - melyet egyébként a korban a legnagyobb nemzeti ünnepnek tartottak - az 1. negyedévi tej-, tojás-, baromfi-, továbbá hízottsertés, vágómarha, zsír- és borbegyűjtési tervek teljesítése volt az elsődleges cél a „Hazánkfelszabadulásának évfordulóját I. negyedévi begyűjtési tervünk túlteljesítésével ünnepeljük’’ -jelmondat alatt41’ Megjegyzendő ugyanakkor, hogy az év eleje egyben az elszámoltatások egyik fő időszaka is, amikor az előző évben - főként az őszi kapásnövényekben - kötelezettségüket nem teljesítő gazdák elszámoltatására került sor. Április 4-e tiszteletére rendszerint versenyt indítottak a vetéstervek, valamint a tavaszi növényápolási munkák időbeni teljesítése érdekében is. A május 1 -je alkalmából indított versenyek többnyire az előző szakaszhoz hasonló célkitűzéseket fogalmaztak meg, azzal kiegészítve, hogy mivel ekkor már a kaszálások is megkezdődtek, a szénabegyüjtési terv nagy részét is teljesíteni kellett. A begyűjtés szempontjából a legfontosabb az augusztus 20-ai verseny volt, amelynek jelentőségére utal, hogy sokszor csak a „nagybegyüjtés” időszakaként emlegették. Az alkotmány ünnepe a június végén megkezdett aratás és cséplés befejezésének a céldátumául szolgált. Annak elérését igyekeztek biztosítani, hogy ekkorra minden termelő közvetlenül a cséplőgéptől maradéktalanul, azaz „szemveszteség nélkül” teljesítse, túlteljesítse gabonabeadási kötelezettségét. A cséplőgépeknél a legszélesebb körű mozgósítás folyt, minden gépnél agitációs brigádokat kellett felállítani, emellett a tanácsok és a pártszervek segítségével gondoskodtak a cséplést megelőző házi agitáció megszervezéséről is. A legtöbb hangzatos jelszót is ebben az időszakban vonultatták tél, amelyek között olyanok szerepeltek, mint például: „Az első gabonát a hazának!"; „Cséplőgéptől teljesítsd beadási kötelezettséged, ezzel is erősíted hazádat és véded a békét!" „Gabonabeg\’íijtési 4,1 Pest Megyei Népújság, 1950. július 2. 4|: Az 1950. évi 10. sz. tvr. április 4-ének. Magyarország felszabadulása napjának nemzeti ünneppé nyílva- nításáról. Április 4. nemzeti ünnep, Magyarország legnagyobb nemzeti ünnepe, a magyar felszabadulás, a megbonthatatlan szovjet-magyar barátság napja. ” In: Nehéz esztendők krónikája. 236. o. 4,3 MÓL XlX-K.-7-a. 1953. március 4. 84
