Tóth Judit: Padlássöprések kora. A beszolgáltatás Pest megyében - Előmunkálatok Pest megye monográfiájához 9. (Budapest, 2011)
A mezőgazdasági versenyek - A szocialista munkaverseny alapjainak megteremtése a mezőgazdaságban
esetén jelentette ez elsősorban a hasonló földrajzi- és talajviszonyokat, így Pest megye rendszerint Bács-Kiskun, esetleg Békés megyével állt versenyben.386 Több, a mezőgazdasági versenyekkel kapcsolatban 1949-ban keletkezett dokumentumban problémaként vetődött fel az egyéni gazdák egymás közötti versenye. Ebben ugyanis annak veszélyét vélték felfedezni, hogy az „az egyéni gazdaságnak a megerősödéséi, kapitalista irányba való fejlődését" fogja eredményezni. Éppen ezért az egyéni versenyek helyett a tömegversenyek szervezését szorgalmazták.387 A mindenkori terv teljesítése érdekében állandó hangsúlyt kapott a termés- eredmények növelése, a termelékenység fokozása, amelyet a munka helyes megszervezése által láttak biztosítottnak. Mivel a versenyek eredményességét is nagyban befolyásolta a munkaszervezés, ezért előbb meg kellett teremteni az ehhez szükséges feltételeket, aminek alapja az államhatalom térnyerése volt a gazdaság minden szektorában. Az ipar területén az államosítás 1948-ra majdhogynem teljesen befejeződött, s így az egyes üzemekben már ekkora megszerveződtek a brigádok, munkacsapatok. A mezőgazdaság szocialista szektorának kialakítása azonban lényegében ekkor vette kezdetét. A szocialista munkaverseny megjelenése a mezőgazdaságban tehát szorosan összekapcsolandó annak szovjet mintára történő átszervezésével, vagyis a kollektivizálással, valamint az állami gazdaságok és a gépállomások létesítésével.188 Megnyilvánult mindez abban is, hogy a szocialista munkaverseny fogalma ennek megfelelően az agrárszektorban később szilárdult meg, mint az ipar területén, 1949-ig ugyanis jobbára a termelési verseny elnevezéssel találkozhatunk. Amint arról már szó volt, Rákosi 1948. augusztus 20-ai kecskeméti beszédét követően mindenki előtt nyilvánvalóvá vált az a szovjet ráhatásnak köszönhető irányváltás, miszerint a magángazdaságokat minél hamarabb fel kell számolni, s a parasztságot termelőszövetkezetekbe kell kényszeríteni. Ennek szellemében az első ötéves terv legfontosabb agrárpolitikai célkitűzése is a kollektivizálás végrehajtása volt. Mindehhez hathatós eszköznek bizonyult a gazdák adóterheinek folyamatos növelése, a kötelező beszolgáltatás mind több terményféleségre, illetve nagyobb mennyiségben történő kiterjesztése, valamint a tagosítás.386 A hároméves terv befejeztével, vagyis 1949 végére, az összes mezőgazdasági művelés alatt álló területeknek már közel egyötöde (17,8%-a) tartozott a szocialista szektorhoz.39’1 Ez a szám 1953-ra a duplájára vagyis 34%-ra növekedett, így a téeszek és az állami gazdaságok kezelésében lévő földterület nagysága 3 750 000 holdat tett ki.391 A Földművelésügyi Minisztérium pártutasításra a kolhozokban kialakult módszereket alapul véve kidolgozta a téeszek számára a munkaszervezésre vonatkozó útmutatásokat. A téeszekben létrejöttek mind a növénytermesztési, mind az állattartási iw’ PML XXIII. 24. A Begyűjtési Minisztérium versenyszervezéssel kapcsolatos rendelkezései a megyék felé. 79 15-154 1 1952. 1952. július 3. ’*7 MOL M-K.S 276. f. 93. cs. 80. ö.e. Az egyénileg dolgozó parasztok versenye. 1949. február 7. Lásd még: MOL M-KS 276. f. 93. cs. 80. ö.e. A mezőgazdasági termelési verseny elvi problémái 1949. február 14, 44 Borbás Lajos: A munka megszervezése és a munkaverseny kérdései a szocialista mezőgazdaságban. (Az MDP II. kongresszusának tiszteletére.) 1951. 80. o. w<> Szakács, 1998. 330-337. o. Lásd még: Varga. 2008. 287-293. o. ’4<l Jandek, 23. o. ''л Romsics. 350. o. 80
