Tóth Judit: Padlássöprések kora. A beszolgáltatás Pest megyében - Előmunkálatok Pest megye monográfiájához 9. (Budapest, 2011)
A mezőgazdasági versenyek - A munkaverseny-mozgalom eredete, kibontakozása Magyarországon
Magyarországon a II. világháborút követő újjáépítés során hirdettek először versenyt. Az ún. újjáépítési verseny az 1945. február elején megalakult Magyar Szakszervezetek Országos Tanácsának kezdeményezésére június 15-én indult és másfél évig tartott.3’2 Ez tulajdonképpen a szovjet típusú munkaverseny korai megjelenésének tekinthető, amely azonban már azt kívánta bizonyítani, hogy a gazdasági feladatok megoldhatók akarati úton, politikai jellegű akcióként.3’3 Házi Árpád - Pest vármegye alispánja - a kezdeményezés lelkes támogatója volt, amit jelzett az is, hogy a megyék közti verseny az ő javaslatára 1946. február 1-jén vette kezdetét. A megyei eredményeket demonstrálandó 1946 szeptemberében egy kiállítás keretében bemutatták a verseny során megújult épületekről, többnyire közintézményekről készült képeket.3’4 Az államosítás előrehaladtával fokozatosan teremtődtek meg azok a viszonyok, amelyek lehetővé tették a szovjet mintára történő versenymozgalom kibontakozását Magyarországon is. A hároméves terv meghirdetése (1947. augusztus 1.) után több időszakos mozgalom indult.3” Az első országos munkaverseny az 1848-as események századik évfordulójának tiszteletére, a csepeli dolgozók 1948. március 10-i felhívása nyomán vette kezdetét.356 A verseny megszervezésére és irányítására 1948. március 13-án megalakult az Országos Munkaverseny Bizottság az MKP, az SZDP, valamint a kormány és a szakszervezetek vezetőiből. A felhívást követően az ipar területén megjelent élmunkás-mozgalom első látványos demonstrálása az 1948. augusztus 1-jén megrendezett élmunkás kongresszus volt, ahol a legjobb dolgozókat természetesen elismerésben részesítették.3’7 Az első élmunkásjelvényeket azonban már 1948 májusában kiosztották, majd a sajtóban bemutatott munkáshősökkel a szocialista emberré válást igyekeztek propagálni. ”s A csepeli ipari dolgozók kezdeményezése után a mezőgazdaság területén is megjelent a versenymozgalom. Úgy vélték, hogy az újjáépítési verseny ideje alatt szerzett tapasztalatokat sikerrel hasznosíthatják a hároméves terv végrehajtása érdekében a vármegyékben meghirdetett ún. termelési versenyben is.3’4 Ennek szervezeti összefogására az Országos Munkaverseny Bizottság felállította az Országos Mezőgazdasági Termelési Versenyirodát, a megyén belül folyó versenyeket pedig a megyei termelési versenybizottságok irányították. Ez utóbbi tagjai voltak az UFOSZ (Újbirtokosok és Földhözjutottak Országos Szövetsége), a FÉKOSZ, a MOSZK (Magyar Országos Szövetkezeti Központ), az MNDSZ képviselői mellett a vármegyei termelési bizottság egy-egy tagja, két-három megyeszerte ismert „demokratikus gazda", valamint a vármegyei gazdasági felügyelőség vezetősége és az alispán. A versenybizottság irodáját a gazdasági felügyelőség vezetője irányította. A községekben is meg kellett "2 http: /'faktum, freeweb.hu'dokumerttduidok/hukron 1945 1 .html [2009. március 20.] ’ ' Pető. 100. o. "4 PML XXI. 4-k. Pest-Pilis-Solt-Kiskun megye alispánjának iratai. (1943—) 1945—1950. Újjáépítési iratok. 1946-1949. A fondban megtalálhatók a verseny során megújult épületek fotói is. Jandek Géza: A szocialista munkaverseny hazánkban. Táncsics Könyvkiadó. Budapest, 1964. 16-17. o. ”6 Jandek. 17. o. Lásd még: Nagy László: Pártszervezeteink a szocialista munkaverseny élén. Pártépités Kiskönyvtára. 29. szám. Szikra. Budapest. 1953. 4. o. Jandek, 17. o. Elmunkások és sztahanovisták. 31. o. PML XXI. 4-1. 1948. 1. negyedév. 75
