Tóth Judit: Padlássöprések kora. A beszolgáltatás Pest megyében - Előmunkálatok Pest megye monográfiájához 9. (Budapest, 2011)
A beszolgáltatási intézményrendszere - A begyűjtési káderek nevelése és utánpótlása
amelyek országosan 4695 főt ellenőriztek. Ebből leváltásra javasoltak 938 főt, akik közül 527 személyt politikai okokból (osztályidegen, kulák, csendőr, politikailag megbízhatatlan), míg 411 főt korruptság, erkölcstelen magatartás, illetve szakmai képzetlenség miatt menesztettek. A 147 felülvizsgált miniszteri meghatalmazott közül 31-et váltottak le, 7 megyeit és 24 járásit. Kiadtak ugyanakkor egy utasítást, hogy a leváltásokat ne a „nagybegyűjtés alatt foganatosítsák," vagyis ne a gabonabetakarítás ideje alatt, nehogy visszavessék ezáltal a begyűjtés menetét.317 A káderek fő feladata a párt politikájának megvalósítása, mivel „a jó káder- munka meggyorsíthatja, a gyenge kádermunka lassíthatja a fejlődést", azaz a szocializmus építését.313 A Begyűjtési Minisztérium káderfejlesztésről szóló határozatában megfogalmazták a jó kádermunka feltételét, aminek egyik lényeges pontja, hogy az nem lehet egyoldalú. Úgy vélték, a káderek kiválasztásánál a származás és a politikai megbízhatóság mellett lényeges szempont kell, hogy legyen a szakismeret és a felkészültség.314 Épp ezért nagyon fontos volt, hogy az „ellenséges elemek” eltávolítása mellett az osztályszempontoknak megfelelő kádereket állandó szakmai és politikai képzésben részesítsék, hiszen nagy részük a legelemibb ismeretekkel sem rendelkezett. Nem sokkal a Begyűjtési Minisztérium megalakulását követő egyik misztériumi kollégiumi ülésen a tárca káderhelyzetének elemezése kapcsán elhangzott, hogy „fontos funkciók állnak betöltetlenül, vagy nem megfelelőekkel vannak feltöltve’’. Hozzátették továbbá, hogy a „ káderek szakmai, politikai felkészültsége hiányos, elvileg alkalmatlanok", de helyettük nem tudnak jobbakat találni. Ezzel szemben a káderek szociális összetételét illetően nem merült fel komolyabb kifogás, hiszen azok fele munkás és paraszti származású volt (33% munkás, 17% „dolgozó paraszt”). Ezek túlnyomó többsége pedig osztályvezetői posztot töltött be, az osztályvezetők összességének egyébként 47%-a volt eredetileg munkás. Akadtak egyetemet, íoiskolát végezettek is (a káderek 21%-a), ám ezek jórészt nem a kívánt agrár- vagy közgazdász végzettséggel, hanem főként jogi és államtudományi diplomával rendelkeztek. A korban jellemző akadémiai képzés kebeléből kikerült ún. új értelmiség a minisztériumi káderek 5%-át tette ki. A párttagok számarányát viszonylag kedvezőnek ítélték, hiszen a káderek 70%-a párttag vagy tagjelölt volt. Ezen belül különösen jónak számított a főosztályvezetők (83%) de még inkább az osztályvezetők (85%) párttagsági aránya. Alacsony volt ugyanakkor a pártiskolai oktatásban részt vettek száma, mindössze 11 %. Ezt azonban igyekeztek kiküszöbölni, ekkor ugyanis a minisztériumi dolgozók 68%-át, köztük pártonkívülieket is, pártiskolára küldtek.320 Problémaként merült ugyanakkor fel, hogy sok káder családi kapcsolatai, a múltjában történt események miatt nem léptethető elő, másoknál viszont hiányolták a szilárd, határozott fellépést, és emiatt ítélték őket komolyabb feladatok elvégzésére alkalmatlannak. MÓL XIX-K-7-a. 1953. július 29. Lásd még M-iCS 276. f. 54. cs. 227. ö.e. 1953. január 21. ' ..A káderek a párt és az állam, a gazdasági élet parancsnaki kara. s ezért a hatalom meghódítása után, a szocializmus építésében egyre nagyobb szerepet játszik a káderkérdés, a parancsnoki kar kialakítása. Ezért fokozott erőfeszítéseket kell tenni a kádermunkánk gyengeségeinek kiküszöbölésére. ” MOL MK-S 276. f. 52.es. 17. ö.e. 1951. május 22. |Ч MOL XIX-K.-7-a. A Begyűjtési Minisztérium 12 4/1952. számú határozata a káderfej lesztésről. A Begyűjtési Minisztérium 1952. április 22-ei kollégiumi illésének anyagában. ,_n MÓL XIX-K-7-a. 1952. április 22. A Begyűjtési Minisztérium Személyzeti Főosztályának előterjesztése. 68
