Tóth Judit: Padlássöprések kora. A beszolgáltatás Pest megyében - Előmunkálatok Pest megye monográfiájához 9. (Budapest, 2011)
A beszolgáltatási intézményrendszere - A beszolgáltatás intézményrendszere 1950-1956
ellenőrizte az alárendelt tanácsi szakigazgatási szervek munkáját, részt vett továbbá az intézkedési tervek kidolgozásában és a végrehajtás szabályozásában. Bár a minisztérium ügykörébe tartozott a beszolgáltatás elvi irányítása, a végrehajtás ellenőrzése és operatív lebonyolítása, valójában azonban csak a végrehajtásért felelt, hiszen az országos begyűjtési terv sarokszámait a Népgazdasági Tanács javaslatára a Minisztertanács hagyta jóvá. A legfelsőbb döntéshozatal joga pedig természetesen a pártvezetés kezében összpontosult, ezen belül is a legnagyobb hatalmat összpontosító Titkárság volt az, amely véleményezés után jóváhagyhatta az adott évre vonatkozó begyűjtési koncepciót. A begyűjtési terv részleteit az ОТ dolgozta ki, ám ebbe a munkába a Begyűjtési Minisztérium illetékesei is bekapcsolódtak.164 Szót kell még ejteni az Élelmezési, majd a Begyűjtési Minisztérium mellett létrehozott kollégiumról. A Begyűjtési Minisztérium Kollégiuma a miniszter munkáját segítendő, véleményező és tanácsadó testületéként működött, a fontosabb elvi kérdésekben a kollégiumi ülések után hozott döntést a tárcavezető. Az elvi ügyeken túl - ide tartozott például a tanácsok begyűjtési osztályai feletti szakfelügyelet, a munkaverseny - a testület megtárgyalta a párt- és kormányhatározatok végrehajtásából eredő feladatokat, foglalkozott szervezeti kérdésekkel, megvitatták a mérlegbeszámolókat, a kollégium munkatervét, valamint a különböző területeken alkalmazandó legfontosabb káderek kiválasztását. A grémium tagjai voltak a miniszter mellett annak helyettesei, az egyes főosztályok vezetői, az ún. társminisztériumok170 küldöttei, valamint az egyes napirendekkel kapcsolatban illetékes begyűjtési szervek meghívottjai. A kollégium elnöke a miniszter volt, távollétében pedig annak első helyettese vezette az ülést, amelyet rendszerint kéthetente hívtak össze.171 Az első Nagy imre-kormány idején, 1954-ben az államigazgatás „racionalizálásának” keretében a begyűjtési hivatalszervezetet is átalakították.17“ Az 1956-os forradalom vívmányaként megszűnt a beszolgáltatás, majd ezt követően az 1956. évi 33. tvr. 1956. december 31-ei hatállyal felszámolta a Begyűjtési Minisztériumot is.173 A tanácsok begyűjtési feladatai A fentiekből is látható tehát, hogy a kialakított politikai, gazdasági berendezkedés többnyire már életre hívta és szolgálatába állította a neki megfelelő államhatalmi és A magyar állam szervei. 1950-1970. 48-49. o„ Varga, 200.8, 286-287. o. 1/0 A begyűjtés végrehajtásába más minisztériumok is bekapcsolódtak. A tsz-ek beszolgáltatását például a Földművelésügyi Minisztérium irányította, de ez a tárca felügyelte a cséplést is. Az adók. így a földadó, továbbá a kivetett hátralékok és kártérítések behajtásában a Pénzügymisztérium is közreműködött. Nagyon fontos szerepet töltött be az Igazságügyi Minisztérium, hiszen innen érkeztek a bíróságokra, ügyészségekre a közellátási bűntett címén perbe fogottakra vonatkozó különböző utasítások. 1,1 MÓL XIX-K-7-a. Begyűjtési Minisztérium Kollégiumának ülései. A Begyűjtési Minisztérium Kollégiumának SZMSZ-e. 1953. június 10. I ,_ 1954. évi 6. tvr., valamint a végrehajtás tárgyában kiadott 19/1954. MT. sz. rendelet módosította az állami begyűjtés szervezetét. A magyar állam szervei. 1950-1970. 49. o. Részletesebben lásd: A beszolgál- tatási apparátus „racionalizálása" című fejezetben. |/л A magyar állam szervei. 1950-1970. 49. o. 42
