Tóth Judit: Padlássöprések kora. A beszolgáltatás Pest megyében - Előmunkálatok Pest megye monográfiájához 9. (Budapest, 2011)
A beszolgáltatási intézményrendszere - A beszolgáltatás intézményrendszere 1950-1956
abba benne van Pest is, akkor nem bánják azt sem, ha a kisgazdáknak nyolc főispáni poszt jut.1'7 Révai József később átengedte volna Pest vármegyét a SZDP-nek, csakhogy az ne a kisgazdáké legyen, miután azok már megkapták az ország második legnagyobb megyéjét, Somogyot.1’8 Azért is vált olyan fontossá az FKGP számára a főispáni hely megszerzése, mert Pest megyében az alispán és a főjegyző is kommunista volt. Bár a Pest megyei főispáni posztot sikerült ugyan a kisgazdáknak megszerezniük,'14 de a kecskeméti főispánság a kommunisták kezébe került, Somogy pedig végül az SZDP-nek jutott."’0 Pest megyében a kommunista befolyás az alispán és a főjegyző által tehát már 1947 őszén is biztosított volt. Közülük pedig különösen az alispán, azaz Házi Árpád - aki később az MDP Pest Megyei Bizottságának tagja lett - személye és befolyása volt a garancia arra nézve, hogy a pártérdek és a pártpolitika érvényre jusson a megyei igazgatásban, érteve ez alatt természetesen a beszolgáltatást érintő döntéshozatalt is. Nem sokkal a pártegyesülés után tartott egyik pártbizottsági ülésen az alispán ennek hangot is adott, mondván, a beszolgáltatás - külön kiemelve a cséplés jelentőségét - igen komoly kérdés, és ezért mindenképpen össze kell hangolni a párt és a közigazgatás munkáját.161 Ez nem jelentett mást, minthogy jóllehet az egyes szak- igazgatási szervek voltak a feladatok végrehajtói, de az ellenőrzést egyértelműen már a pártszervek gyakorolták. Az 1945 és 1950 közötti éveket tekintve mindenképpen szólni kell arról a folyamatról, amikor is lényegében annak lehetünk tanúi, hogy bár a meglévő szak- igazgatási szervek az egyes feladatok végrehajtói (a kommunista befolyás növekvő térnyerése természetesen a hivatalokon belül is tetten érhető), de az ellenőrzést igyekeznek a kommunisták, kezdetben még a látszatot fenntartva a koalíciós pártokkal együtt, majd kizárólagosan gyakorolni. A beszolgáltatás intézményrendszere 1950-1956 Amint arra már utalás történt, 1947-ig - legalábbis szavak szintjén - még az MKP is elképzelhetőnek tartotta a beszolgáltatás megszüntetését. Ezt követően felszámolása azonban már szóba sem került, hiszen nemcsak a párt agrárpolitikai célkitűzéseinek megvalósításához bizonyult nélkülözhetetlen eszköznek, hanem magasabb rendű politikai érdekek szolgálatába állítva a rendszer szerves velejárójává vált. * 160 1,7 Pártközi értekezletek. 1947. október 20. 877 o. 1,11 Pártközi értekezletek. 1947. október 24. 914. o. 1,0 PPSK vármegye új főispánja Pető Lajos lett. 160 A foispánságok számát végül 28-ban határozták meg úgy, hogy az MKP 10 (Abaúj. Baranya. Békés. Borsod, Csongrád, Szolnok. Sopron. Vas, Zemplén megyék és Kecskemét város): az FKGP 7 (Bihar, Heves. Komárom-Esztergom, Pest. Szatntár. Tolna és Veszprém megyék); az SZDP szintén 7 (Csanád. Fejér. Győr. Nógrád. Somogy. Szabolcs megyék, illetve Miskolc város); az NPP pedig 4 (Bács. Hajdú, Zala megyék, valamint Szeged város) helyet mondhatott magáénak. Pártközi értekezletek. 1947. október 28 927-931.0. PMLXXXV. I. 1/5. ö.e. 75. f. 1948. július 7. 39
