Tóth Judit: Padlássöprések kora. A beszolgáltatás Pest megyében - Előmunkálatok Pest megye monográfiájához 9. (Budapest, 2011)
A beszolgáltatási intézményrendszere - A közellátás-beszolgáltatási apparátus működése
vármegyei főispán is szükségesnek ítélte, ugyanakkor Pongrácz Aladár kérésére kivételt képezett ez alól a Vörös Hadsereg ellátásával kapcsolatos „ügykomplexum’'.130 131 A főispán feladata volt a közellátási jogszabályok és a kormányzati intézkedések végrehajtásának biztosítása, így megyei szinten utasítást adhatott a közellátási hatóságoknak és szerveknek. Alsóbb szinten a járási jegyző, a városokban a polgármester, illetve az elöljáróságok vezetői voltak felelősek ezen rendelkezések végrehajtásáért. A feladat súlyát jelzi az MKP vezetőinek azon vélekedése, miszerint a beszolgáltatásért személyesen felelőssé kell tenni a vármegye főispánját, a járási főjegyzőt és a polgár- mestert, illetve azokat, akik nem teljesítik a rájuk háruló feladatokat, le kell tartóztatni és népbíróság elé állítani.1,1 A beszolgáltatási és közellátási szakigazgatásban a főispán mellett igen fontos feladatok hárultak az alispánra is, mint a törvényhatóság első tisztviselőjére. így például ellenőrizte, hogy az ellátatlanok nyilvántartását a városok és a községek megfelelő módon vezetik-e, megállapította a fejadagokat, valamint részt vett a közszükségleti cikkek szétosztásában. Ez utóbbit csak a közellátási felügyelőséggel egyetértésben tehette meg.132 Az alispánoknak, így PPSK vármegye alispánjának. Házi Árpádnak is negyedévente be kellett számolnia a vármegyei törvényhatósági bizottság előtt a megyében történtekről, azok gazdasági, szociális, kulturális, közigazgatási vonatkozásairól ún. évnegyedes jelentések formájában.133 A gazdaságról szóló fejezet állandó részét képezte a vármegye közellátási helyzetének bemutatása, valamint a beszolgáltatás menetéről szóló tájékoztatás. Az eddig említett tisztviselőkön kívül fontos szerep jutott a közellátási felügyelőségeknek is, amelyek egyébként már a háború idején megkezdték működésüket. A felügyelőségeket megyénként szervezték meg, ám PPSK vármegye kivételt képezett. A vármegye északi részén az Észak-Pest Vármegyei Közellátási Felügyelőség működött Budapest központtal, míg a megye déli területén a Dél-Pest Vármegyei Közellátási Felügyelőség Kecskemét központtal. Ahogyan a főispán-közellátási kormánybiztosok, úgy a felügyelőségek felett is a közellátási miniszter bírt közvetlen ellenőrzési jogkörrel. Ezen szakigazgatási szervek feladata volt a közellátásügyre vonatkozó jogszabályok és kormányhatósági intézkedések végrehajtásának szorgalmazása, irányítása és ellenőrzése. A közellátást érintő kérdésekben a felügyelőség javaslatot tehetett a közellátási kormánybiztosnak és az alispánnak; felhívást intézhetett a községi elöljáróságokhoz és a városok polgármestereihez, akik ezt kötelesek voltak teljesíteni, ellenkező esetben ugyanis pénzbírságot róhatott a felügyelőség a mulasztó tisztségviselőre.134 1 ,n ,. Magam részéről is kívánatosnak, sőt szükségesnek tartom, hagy Pest vármegye és Kecskemét törvény- hatásági jogú város közellátási kormánybiztosi hatásköre szétválasztassék." PML XXI. 1-c. Közellátási kormánybiztos iratai. 1945-1949. 913/1946. 131 Varga, 2008. 274. o. 132 3420/1940. ME. sz. r. ’ A megyei városok polgármestereinek és a járási főjegyzőknek kéthetente rövid, tömör jelentést kellett imi. Ezek alapján az alispán elkészítette a havi jelentését a vármegye közállapotára vonatkozóan, melyet a belügyminiszterhez kellett továbbítani. Ezek szolgáltak aztán alapul az alispáni évnegyedes jelentések elkészítéséhez. PML XXL 4-1. Alispáni évnegyedes jelentések. 1945-1949. 134 3420'1946. ME. sz. r. 35
