Tóth Judit: Padlássöprések kora. A beszolgáltatás Pest megyében - Előmunkálatok Pest megye monográfiájához 9. (Budapest, 2011)
A bírósági ítélkezés - Az osztályszempontú ítélkezés
Természetesen ez utóbbi társadalmi csoporthoz tartózó vádlottak más megítélés alá estek az ítélethozatal során. Abból indultak ugyanis ki, hogy az ő esetükben „eseti bűnözésről van szó, míg a kalákáknál szervezett, egységes politikai támadásról ”. Épp ezért, „ ennek a különbségnek kell kifejezésre jutnia a büntető igazságszolgáltatásban. Ha tehát a kis- és középaraszt ügyében ítélkezik a bíróság, a marasztaló ítélet általában nevelő hatást célozzon, ne legyen megtorló jellegű". 52 Az ítélkezés tehát alapvetően kétféle lehetett: megtorló az osztályellenséggel szemben, illetve nevelő a „dolgozó parasztsággal” szemben, bár ez utóbbi esetben nem egyszer összemosdott a megtorló és a nevelő funkció.653 654 A nevelő hatás azonban nemcsak a vádlottra, vagyis nemcsak annak a jövőbeni hasonló bűncselekmények elkövetésétől való visszatartására irányult, hanem az ítélethozatallal az általános nevelő hatásra is törekedni kellett. Ezzel kifejezésre kívántákjuttatni, hogy a hatalom szem előtt tartja azt az alapelvet, miszerint „az osztályellenséggel ellentétben [...] a dolgozókat az építő munkából ne zárja ki és anyagilag elviselhetetlenül ne sújtsa”. Felhívták ugyanakkor arra is a figyelmet, hogy ezeknek az elveknek a szem előtt tartása nem vezethet odáig, hogy a büntető igazságszolgáltatás „súlytalanná váljék és komoly társadalmi veszélyességit tevékenység esetén is már-már egyenesen »jelképesen« ítélkezzen a bíróság” ш Vonatkozott ez különösen olyan esetekre, amikor egyes büncse- lekmény-típusok országosan vagy helyileg túlzott mértékben szaporodtak el. A nevelő hatást főként enyhébb börtönbüntetésekkel, azoknak esetleges felfüggesztésével, vagy pénzbüntetésekkel kívánták elérni.655 Az ítéletek nagy részében valóban 1-3 hónapos börtönbüntetések kiszabására került sor, ahogy az egyik jelentésben fogalmaztak, ez volt „a norma”. A pénzbíráságokat illetően pedig sérelmesnek vélték, hogy a bíróságok „a megengedettnél nagyobb százalékban szabnak ki alacsony összegű, 500 Ft-on aluli pénzbüntetési”, amit úgy ítéltek, hogy igen sokszor nem állt arányban „a jogtalanul elért, vagy elérni kívánt nyereséggel”. Zalka Károly, a Pest Megyei Bíróság elnöke, ugyanakkor megnyugvással állapította meg a szóban forgó jelentésben, hogy ezen a téren „Pest megye bíróságai irányt vettek a hiba kiküszöbölésére ”.656 Zalka Károly egy későbbi, 1953-as beszámolójában megjegyzi, hogy hibás volt az az addigi gyakorlat is, miszerint a nevelés eszközének csak a felfüggesztett börtönbüntetést tartották. Hozzáteszi ezt követően: „az utóbbi időben ismertük fel csak azt, hogy a szocializmust építő hazánkban a végrehajtandó szabadságvesztés büntetés is a nevelést szolgálja. ”657 Felmerül a kérdés, hogy a júniusi határozatot követően történt-e változás az osztályszempontú ítélkezés terén? s5: PMLXXV. l-a-2. 1950/46/4. 1950. augusztus4. 651 Gaálné. 5-6. o. 654 PML XXV. l-a-2. 1951/82/22'15. 1951. május 26. 635 PML XXV. l-a-2. Jelentés a Pest Megyei Bíróság munkájáról. Zalka Károly beszámolója, ikt.sz.n. 1953. július 2. v’56 PML XXV. l-a-2. Biz. 1952/0099/29. 1952. február 20. PML XXV. l-a-2. Jelentés a Pest Megyei Bíróság munkájáról. Zalka Károly beszámolója, ikt.sz.n. 1953. július 2. 135
