Tóth Judit: Padlássöprések kora. A beszolgáltatás Pest megyében - Előmunkálatok Pest megye monográfiájához 9. (Budapest, 2011)
A bírósági ítélkezés - Hogyan, milyen módon szolgálták a bíróságok a beszolgáltatás végrehajtását?
ellen is, fellépjen. Könnyű volt olyan ürügyet találni, amivel közellátási bűntett címén perbe lehetett fogni a gazdát. Közellátási bűncselekményt követett el ugyanis az, aki bármely a termelésre vonatkozó rendeletekben előírt kötelezettségének nem tett eleget, így eljárást indíthattak bárki ellen, aki nem a vetéstervben meghatározott területen, nem az előírt növényt ültette, esetleg nem a megfelelő technikát alkalmazta (például nem tartotta be a megszabott sor- vagy tőtávolságot, s ezáltal okozott terméskiesést).6'7 A vetésen kívül a különféle tavaszi és őszi talajmunkák nem időben, illetve nem megfelelő minőségben való elvégzése szintén szankcionálás alá esett. Az aratás, a cséplés ugyancsak rengeteg olyan lehetőséget rejtett magában, ami alapján a hatalom gazdák sokaságát ítélhette el. Az 1950. április 30-án megjelent 16 046/1950. F.M. sz. rendelet 6. §-ának /1/ bekezdése akként intézkedett, hogy ameny- nyiben a cselekmény súlyosabb büntető rendelkezés, különösen a gazdasági rend büntetőjogi védelméről szóló 8800/1946. ME. sz. rendelet 2. §-a, vagy a tervgazdálkodás büntetőjogi védelméről szóló 1950. évi 4. tvr. 4. §-a alá nem esik, kihágást követ el és hat hónapi elzárással büntetendő, aki a cséplőgépét cséplésre alkalmas állapotba nem hozza, vagy a cséplést nem a cséplőgép felhasználási terv szerint végzi. Legmagasabb összegként akár 24 000 Ft bírságot is ki lehetett ilyen esetekben szabni, illetve az a cséplőgép, amellyel kapcsolatban a kihágást elkövették, elkobozhatóvá vált.6'8 Az eddig említetteken kívül kampányszerűen indultak eljárások feketevágások, engedély nélküli terményszállítások miatt, de legnagyobb számban természetesen a begyűjtési kötelezettség nem, vagy nem időben való teljesítése esetén.639 A terménybeszolgáltatási kötelezettség nem teljesítése következtében született bírósági ítéletek sokszor valójában a gazda vagyonának megnyirbálását, olykor teljes ellehetetlenítését célozták. A bíróságoktól azt várták, hogy ,, megfelelő súlyú ítélkezésükkel" érjék el, hogy a parasztságra, ezen belül is főként a „kulákokra”, a bírósági ítéletek elrettentő erővel hassanak, és ezáltal felismerjék a beszolgáltatási kötelezettség teljesítésének jelentőségét, illetve az annak elmulasztásához fűződő súlyos következményeket. Mindez tehát elsősorban a „kulákok” ellen irányult, akiket úgy igyekeztek beállítani, hogy azok ellenséges magatartásukkal mindent elkövetnek a beszolgáltatási kötelezettség kijátszása vagy csökkentése érdekében.640 Az elkövetett cselekményekkel rendszerint összhangban nem lévő büntetésektől azt várták - vagy legalábbis annak hite élt az állampárti vezetésben -, hogy ezáltal orvosolhatók azok, a más eszközzel már nem megoldható társadalmi problémák, aminek középpontjában az osztályellenségnek bélyegzett kulákok álltak.641 * 619 6,7 ..Ha a cukorrépát a szerződésben előirt sortávolságnál nagyobb sortávolságra ültetik és nincsen jogszabály az ültetési távolságra, ez esetben is lehet bűncselekmény. Gondosan kell vizsgálni, hogy nem fordul-e elő termelési szabotázs. Amennyiben előfordul, úgy a tervünk büntetőjogi védelmét szolgáló jogszabály alapján az elkövetőt büntetni lehet. Javasoljuk ugyancsak az FM-et megkeresni ültetési sortávolságot megállapító jogszabály kibocsátása végett. ” Horváth Ibolya - Solt Pál - Szabó Győző - Zanathy János - Zinner Tibor (szerk.): Iratok az igazságszolgáltatás történetéhez. 4. Közgazdasági és Jogi Könyvkiadó, Budapest. 1995. 371. o. PMLXXV. l-a-2. 1950 46 1. 1950. június 9. 619 Kahler, 1999. 18-19. о. M0 PMLXXV. l-a-2. 1951/82/24/26. 1951. június 19. 641 Kahler. 1999. 14. о. 132
