Tóth Judit: Padlássöprések kora. A beszolgáltatás Pest megyében - Előmunkálatok Pest megye monográfiájához 9. (Budapest, 2011)
A beszolgáltatás területén alkalmazott kényszerhatalmi eszközök - Enyhülés és visszarendeződés
igyekeztek motiválni, hogy a , Jogerős bírói ítéletiéi elkobzott terménymennyiség állami szabadfelvásárlási árának 10%-át” a feljelentőnek adták. 1955 nyarán egymást érték tehát a nem teljesítő termelőkkel szembeni eljárásokról szóló rendelkezések, hisz minden hónapra jutott egy. Augusztustól már arra is kötelezték a gazdákat, hogyha a hátralék fejében lefoglalható mezőgazdasági termékkel egyáltalán nem rendelkeznek, akkor azokat nyolc napon belül vásárolják meg, s így tegyenek eleget kötelezettségeiknek. Amennyiben a gazda nem vásárolta meg a hiányzó terméket, akkor a hatóságok egyes ingóságait, illetve ingatlanait lefoglalták.* 3*4 A ,,rendet teremtünk a begyűjtés vonaléin " jelszavát hangoztatva, már a fenn említett rendeleteket megelőzően, a régi-új hatalom egy nagy elszámoltatási hullámmal söpört végig az országon. Tették mindezt arra hivatkozva, hogy bizonyos „kapitalizálódó elemek” a parasztság elől a szabadpiacon felvásárolják a takarmányt, majd az így keletkező hiányból származó áremelkedéssel a saját hasznukat keresik. A begyűjtési és a pénzügyminiszter ezért közös utasítást adott ki „a forintost'tolt beadási hátralékok behajtásáról és a spekulációs célra vásárolt kukorica igénybe vételéről ",3 *" A beadási hátralékok helyszíni elszámoltatásának az volt a célja, hogy a gazda lehetőleg azzal a cikkel egyenlítse ki tartozását, amiből hátraléka volt, ha pedig ez nem volt megoldható, akkor más terménnyel helyettesítse azt. Amennyiben a természetbeni behajtás egyáltalán nem volt lehetséges, akkor a tartozást úgynevezett forintosítással, vagyis pénzben kellett kiegyenlítem. A Pest megyei gazdák összes tartozása 1955 márciusára közel 17 millió Ft-ra rúgott (16 949 000 Ft). Ezen belül a legtöbb hátralék a Nagykátai (5 036 000 Ft) és a Dabasi járásban (2 000 000 Ft), valamint Nagykörös városában (2 500 000 Ft) halmozódott fel. Egy pénzügyminisztériumi rendelet3*6 azonban lehetővé tette, hogy a fenti összeg valamivel több, mint felét (8 970 000 Ft) elengedjék. A törölhető összeget a járások és a városok hátralékainak arányában osztották szét. A Pest Megyei Begyűjtési Flivatal azonban előírta, hogy ebben a kedvezményben a notórius nem teljesítők nem részesülhetnek, sőt kívánatosnak tartották ezen személyek ingatlanainak - amennyiben ingósággal nem rendelkeznek - elárverezését, hogy ily módon a „ beadási morál megjavuljon ”.5X7 A hátralékok beszedésére gyorsított eljárások keretében került sor. Mivel kiderült, hogy sok helyen azok a gazdák is rendelkeznek valamilyen terménnyel, akiknek már a hátralékát pénzre átszámították, ezért elsődlegesen a megbúvó készletek - főként kukorica és takarmánygabona - lefoglalására törekedtek. Minden megyére vonatkozóan megállapítottak egy irányszámot, hogy hány eljárást kell lefolytatni. Ezt a megyei begyűjtési hivatal elnöke a megyei tanács vb elnökével egyetértésben tovább osztotta járásokra, majd a járásokban ugyanígy községekre. A pénzügyi és begyűjtési dolgozókból brigádokat szerveztek, akiknek naponta 4-6 helyszíni elszámolást kellett végezni. Az akció sikerességét a minisztérium oly módon próbálta biztosítani, hogy azokat a 5X4 7/1955. Bgy.M. sz. r. 5X5 PML XXIV. 613-a. 009/1955. 5S<’ 21/1955/V1II. A. sz. r. 3'4' XXIV. 611. Pest Megyei Begyűjtési Hivatal iratai. 1951-1956. Jegyzőkönyv a forintosított hátralékok behajtása tárgyában, ikt.sz.n. 1955. március 14.
