Tóth Judit: Padlássöprések kora. A beszolgáltatás Pest megyében - Előmunkálatok Pest megye monográfiájához 9. (Budapest, 2011)
A beszolgáltatás területén alkalmazott kényszerhatalmi eszközök - Szankciók alkalmazása a begyűjtés „klasszikus" formájának időszakában
Az elszámoltatások - amelyek az aratási munkák befejeztével már szeptemberben megindultak - időben is eltértek egymástól, hiszen a rekvirálásokat mindig a „kulákok” portáin kezdték meg, majd pár hét eltolódással folytatták a többi gazda udvarán. Miután a bizottság tagjai megérkeztek az adott gazdához, először közölni kellett az illetővel, hogy el fogják számoltatni, majd a helyszínre kivitt nyilvántartási lapok alapján megmondani, hogy mennyi a hátraléka. Megjegyzendő, hogy az elszámoltatásokat akkor is lefolytatták, ha a gazda nem volt otthon. A készletek számbavétele során az elszámoltatok részéről alapvető hozzáállásként elvárták a „kulákkal” szembeni maximális bizalmatlanságot, vagyis azoknak minden szavát kétkedve kellett fogadni: ,, Természetesen nem szabad elfogadni e tekintetben a kulák által bemondott adatokat, hanem a leggondosabban körül kell nézni a kulák házában, gazdasági épületeiben, udvarában, kertjében esetleg elrejtett készletek után. A szomszédos szegényparasztoktól érdeklődni kell, nem rejtette-e el a kulák szomszédnál vagy rokonnál. ”5W Minderre azért volt szükség, mert a felsőbb szervek részéről gyakran fogalmazták meg a bizottságok munkájával kapcsolatos kritikaként azt, miszerint felületes elszámoltatást végeznek, vagyis nem vizsgálják felül a helyszínen, hogy a hátralékos „kulák” milyen tennényekkel, tennékekkel rendelkezik. Ezért felhívták a figyelmet arra, hogy az elszámoltatások során nem lehet megelégedni azzal, ha átkutatják a szobákat, padlást, hanem meg kell vizsgálni a kamrát, a pajtát, a szérűskertet és a pincét is.362 Köztudomású, hogy példák sokaságát lehet állítani, amikor nemcsak átvizsgálták az adott helyiségeket, hanem valósággal feldúlták a házat elrejtett készletek után kutatva. Egy 1951 márciusában a tanácsi vezetők részére rendezett értekezleten Nagy Imre az elszámoltatások terén elkövetett „túlkapásokat” illetőn Borsod mellett Pest megyét, azon belül is a Nagykátai járást emelte ki, ahol tömegével fordultak elő házkutatások, melyek során még az ágyakat is felforgatták.3*’3 A rekvirálók kötelesek voltak tájékoztatni a gazdát arról, hogy az elrejtett készleteket minden ellenszolgáltatás nélkül el fogják kobozni. Olyan esetekben, amikor meglehetősen nagy hiány mutatkozott, szinte kézenfekvőnek vették, hogy ennek oka csak az lehet, hogy a szóban forgó gazda letagadja, vagy elfeketézte terményét, illetve, ha esetleg az elszámoltatás alkalmával arra derült fény, hogy nagyobb mennyiségű árucikket halmozott fel, úgy ezeket azonnal jegyzőkönyvbe kellett venni, majd az ügyet a rendőrségnek továbbítani. A bizottság, vagy annak legalább egy tagja addig nem hagyhatta el a gazda portáját, amíg a lefoglalt termények a kocsira nem kerültek, amit aztán rendszerint a „kuláknak” saját igaerejével kellett az átvevőhelyre szállítani.* 364 Nem egy helyen - így például Örkényben is volt rá eset hogy a gazdákat oly módon is megalázták, hogy ünneplőbe kellett öltözniük, amikor a terményüket bevitték az átvevőhelyre.365 A hatékonyabb kulákelszámoltatások érdekében azok ellen, akik az 561 Závada. 185. o. ,í’2 PML XXIII. 24. Tájékoztatás a kiilákelszámoltatás hiányosságairól, ikt.sz.n. 1953. március 6. 543 PML XXIII. 2. 6. kötet. 1951. március 21. 364 Závada, 185-186. o.. MOL MK-S 276. f. 93 cs. 315. ö.e. Az Élelmezési Minisztérium Begyűjtési Főosztályának brosúrája: Hogyan kell a helyszíni elszámoltatást lefolytatni? ikt.sz.n. 1951. augusztus 31. ’ ' PML XX111. 2. 6. kötet. 1951. március 21. Lásd még: ..Ilyen módszerek voltak, hogy hazament az ember a munkából és behívatták a tanácsházára. Ott meg azzal fogadták, menj haza te piszkos gané, öltözz fel a legszebb mhádha, hogy mertél így elénk gyiinni. " Magyar Bálint: Dunaapáti. Dokumentumszociográfia. Idill. Müvelödéskutató Intézet és Szövetkezetkutató Intézet. 1986 II. kötet. 493. o.
