Tóth Judit: Padlássöprések kora. A beszolgáltatás Pest megyében - Előmunkálatok Pest megye monográfiájához 9. (Budapest, 2011)
A beszolgáltatás területén alkalmazott kényszerhatalmi eszközök - A beszolgáltatás nem teljesítésének szankcionálása 1945-1947 között
elszámoltatást megelőzően igyekezzenek a várható súlyos büntetésekre tekintettel saját érdekükben még az utolsó órákban teljesíteni gabona, burgonya és olajosmag beszolgáltatást kötelezettségüket ”.4,4 A községi elöljáróságok már 1947 januárjában utasítást kaptak, hogy a nem teljesítők ellen - a pénzbírság kirovásával egyidejűleg - indítsanak kihágási eljárást. A kötelezettségeiket teljesítő gazdáknak ugyanakkor lehetőséget biztosítottak, hogy ha még rendelkeznek felesleggel, azt magasabb ár, ún. „prémium” ellenében adják át. A gazdák mellett a mulasztó elöljáróságokat és a közellátási előadókat is pénzbírsággal sújtották, amennyiben a községi nyilvántartások felülvizsgálata során a közellátási felügyelőség ellenőrei, illetve a minisztériumból kiküldött főellenörök rendellenességet állapítottak meg.445 Ezek a lépések sem bizonyultak ugyanakkor elégségesnek, hiszen egy 1947 februárjában kelt rendelet446 ismét elszámoltató bizottságok felállításáról intézkedett. A községi elöljáróságoknak négy tagból álló bizottságokat kellett felállítaniuk (termelési bizottság 1 tag, nemzeti bizottság 1 tag, közellátási bizottság 1 tag, községi elöljáróság 1 tag), oly módon, hogy minden ötszáz gazdálkodóra, tanyahelyen esetleg kevesebbre, jusson egy bizottság. A közellátási miniszter szükség esetén a bizottságok működésének irányítására és ellenőrzésére - ami eredetileg a községi elöljáróság feladata volt - biztosokat küldhetett ki. Ezen kívül az elszámoltatási bizottságok helyszíni ellenőrzésére elszámoltatási ellenőrök alkalmazását is elrendelhette, amennyiben azt a községi elöljáróság kérte. Ez utóbbiakat a közellátási kormánybiztos és a közellátási felügyelőség javaslata alapján nevezték ki, de sohasem abból a községből, ahol az ellenőrzést végezni kellett. Az elszámoltatási biztosokat és ellenőröket napidíjban és jutalomban, míg a bizottsági tagokat csak jutalomban részesítették. Az elszámoltatás során az elv ugyanaz volt, mint az előző évben, vagyis a gazdáknál lévő minden, a háztartási és a gazdasági szükségleten felüli terményt zár alá kellett helyezni. Megszabták azt is, hogy az egyes terményeket mivel lehet helyettesíteni, így ha valakinek gabonából volt hátraléka, de azzal nem rendelkezett, akkor azt kiegyenlíthette például kukoricával. A bizottságok a hátralékos gazdákat először készleteik önkéntes feltárására kérték, szükség esetén viszont karhatalmi intézkedéseket is igénybe vehettek. Mód nyílt a beszolgáltatás mértékének csökkentésére is abban az esetben, ha a gazda önhibáján kívül nem tudta megművelni a földjét, és ezt a helyi termelési bizottság igazolta. így például Kiskunhalason egy özvegyasszonynak a burgonya-beszolgáltatás mérséklésére vonatkozó kérelmét jóváhagyta a közellátási kormánybiztos, mert a helyi termelési bizottság is úgy látta, hogy az adott személy körülményei ezt indokolják.447 A gabonabeszolgáltatási kötelezettség mérsékléséért folyamodhattak azok a települések, ahol búzából az 1946-ban learatott átlagtermés a 4 q-t nem érte el. Az ilyen községekben az a gazda, akinek átlagtermése még a 2,5 q-t sem tett ki, a beszolgáltatás elengedését kérhette az elöljáróságtól.44' 4,4 PML XXIV. 602. 510/1947. 4<:5 PML XXIV. 602. ikt.sz. n. 3. sz. Tájékoztató. 1947. január 20. 4.6 300 750/1947. K.M. sz. r. 4.7 PML XXI. I-c. 306 1946. ш 23 639 1946. K..M. sz. körrendelet 105
