Tóth Judit: Padlássöprések kora. A beszolgáltatás Pest megyében - Előmunkálatok Pest megye monográfiájához 9. (Budapest, 2011)
A beszolgáltatás területén alkalmazott kényszerhatalmi eszközök - A beszolgáltatás nem teljesítésének szankcionálása 1945-1947 között
A beszolgáltatás területén alkalmazott kényszerhatalmi eszközök A beszolgáltatás nem teljesítésének szankcionálása 1945-1947 között Amint arról már szó volt, az 1945-46-os gazdasági évben a közellátás biztosítása a jelentős készlethiány miatt igen nagy nehézségekbe ütközött, ráadásul a termés számottevő részét a jóvátételre, valamint a SZEB és a Magyarországon állomásozó megszálló hadsereg ellátására kellett fordítani. Mindezek következtében főleg a városi lakosság ellátása vált kimondottan problematikussá. Elkerülhetetlenné vált tehát a készletgazdálkodásba való állami beavatkozás, amelynek egyik megkerülhetetlen sarokköve a kötelező beszolgáltatás volt. Már 1945-től kezdve sorra jelentek meg azok a rendelkezések, amelyek a kötelező beszolgáltatást szabályozták. A mindenkori gazdasági helyzet indokolta megszorítások, esetleges enyhítések mellett azonban megállapítható, hogy a kötelezettségek teljesítésének módja lényegében nem változott. Vagyis már 1945-től érvényben volt, hogy a földadóra és járulékaira485 beadott terményért a gazdálkodó'nem kapott ugyan pénzt, de az így beadott mennyiséget a beszolgáltatásba is beszámították; Az ezen felüli, a kötelező beszolgáltatás fejében beadott terményekért az állam hatósági árat fizetett,486 amely természetesen messze elmaradt a piaci áraktól. A beszolgáltatást szabályozó rendeletek már 1945-től tartalmaztak olyan paragrafusokat - de külön rendeletek is megjelentek - amelyek a nem teljesítők szankcionálásáról intézkedtek. Jóllehet ezeket a megtorló intézkedéseket 1948-ig nem túl gyakran alkalmazták, a büntetés lehetősége azonban már ott lebegett az emberek feje fölött.487 A 102 900/1945. K M. sz. rendelet alapján a községi elöljáróságoknak kellett ellenőrizniük, hogy a gazdálkodók eleget tettek-e a nyilvántartásokban488 489 foglalt be- szolgáltatási kötelezettségüknek. Amennyiben ez nem történt meg, az elöljáróság felszólította a gazdát, hogy nyolc napon belül igazolja a beszolgáltatási kötelezettség teljesítését. Ellenkező esetben a polgármester a járási főjegyzőnek tartozott jelentést tenni, aki akár karhatalom igénybevételéről is rendelkezhetett. A beszolgáltatott termékek mennyisége 1945-ben a várt alatt maradt, aminek következtében a közellátási helyzet az év folyamán végig kritikus volt, ezért rendelet mondta ki, hogy bűntettet követ el és öt évig terjedő fegyházzal büntetendő az, aki 1945. október 31 -ig nem tesz eleget kenyérgabona beszolgáltatási kötelezettségének.484 485 43004 945. ME. sz. r. 7. §. „A földadó után járó állami, vármegyei és községi pótadót, útadót és mező- gazdasági kamarai illetéket 1945. évi január hó 1. napjától kezdődőleg szintén házában kell kivetni és természetben leróni. ” 4“ 40404945. ME. sz. r.. 2340/1946. ME. sz. r., 3440/1947. ME. sz. r. 487 Nagy. 2002. 359. o. 488 A községi elöljáróságokon vezették a beszolgáltatással kapcsolatos alapnyilvántartásokat, amelyek közül a legfontosabb a gazdalajstrom t olt. A gazdalajstrom tartalmazta az egyes gazdaságok területét - művelési ágak szerinti megosztásban -, a szántók aranykorona értékét és a hozzá kapcsolódó beszolgáltatási kötelezettség mértékét. A gazdák pedig ugyanezekkel az adatokkal kitöltött gazdakönyvet kaptak. 489 9490/1945. ME. sz. r. 103
