Balázs Gábor: A földművelésügyi szakigazgatás története Pest megyében 1944-1950 között - Előmunkálatok Pest megye monográfiájához 8. (Budapest, 2011)
3. A földművelésügyi szakigazgatás Pest megyében 1944 és 1949 között - A szántóföldi termeléssel összefüggő igazgatás, az igazgatási feladatokat ellátó szervek
A termelési bizottságok munkájának, jogkörének átalakítására folyamatosan születtek kormányzati tervek. A kerületi gazdasági főfelügyelő az 1947. január 21-én tartott kerületi gazdasági főfelügyelői értekezlet anyagából idézve azt közölte, hogy a termelési bizottságok jogkörét a miniszter át akarta adnia a gazdasági elöljáróknak. Erre fel kell készülni, figyelmeztette a felügyelőket. Lehetőleg olyanokat javasoljanak erre a posztra, tanácsolta, akik később gazdatitkárok is lehetnek. Javaslatot kellett tenni a felügyelőségeknek ezen felül az alkalmatlan elöljárók leváltására is. A nem a földművelési miniszter által megbízott gazdasági elöljárók helyeit pedig be nem töltöttnek tekintették.“14 A termelési kötelezettség, a parlagteriiletek megművelése, a szerződéses termelés A mezőgazdasági igazgatás szerte az országban komoly erőfeszítéseket tett annak érdekében, hogy minél kevesebb terület maradjon műveletlenül. Egyes növények kötelező termelését már 1945 után rendeletek írták elő. Ezek azonban ekkor még többnyire az alapvető közellátási cikkekre terjedtek ki, mint például a búza, a rozs, az árpa, a kukorica, a cukorrépa vagy a napraforgó.1'5 PPSK vármegye alispánja 1945 elején a megyei városok polgármestereihez és a községi elöljáróságokhoz fordult. Azt tanácsolta, hogy kertjeikben a cukorhiány enyhítésére cukorrépát termeljenek, a gyapjúfonál-szükséglet kielégítése érdekében pedig kendert, és végül a zsírszükséglet pótlására napraforgót. A pénzügyminiszterhez előterjesztést tett annak érdekében, hogy, miként a múltban, minden gazda termelhessen néhány tő dohányt a saját szükségletére.116 A Budapesti Nemzeti Bizottság 1945. februárjának végén úgy döntött, hogy „tekintettel a katasztrofális élelmezési helyzetre" Budapesten és környékén „egyetlen egy négyszögölnyi föld sem maradhat műveletlenül. " Ennek megfelelően a határozat azt is kimondta, hogy „ aki a megművelést maga nem tudja vagy nem akarja elvégezni, ott a tulajdonjog sérelme nélkül az idei termés azt illeti, aki a föld megművelését elvégzi. "in A parlagterületek hasznosításában, a termelési kötelezettség megállapításában és ellenőrzésében helyi szinten a termelési bizottság, a községi elöljáróság és a gazdasági elöljáró vett részt. Munkájukat a megyei gazdasági felügyelőség koordinálta. A tulajdonosnak határidőt állapított meg, illetve végső esetben a területet - elsősorban kishaszonbérlet létesítése céljából - haszonbérbe adta. A földműves-szövetkezetet ilyen esetekben elsőbbség illette meg. 514 I'ML XXIV. 211. Pest Megyei Gazdasági Felügyelőség ir. a1 Elnöki ir. 7Ü947. 1947. január 22. a kerületi gazdasági főfelügyelő levele vm. Varmegyei és Szeged tvh jogú városi m. áll. Gazdasági Felügyelőségnek. Tárgy: kerületi gazdasági főfelügyelői értekezlet anyagának ismertetése. 5|л Nagy József, 2001. 1093. p. 3.6 PML XXI. 4. Pest-Pilis-Solt-Kiskun megye alispánjának ir. b-' Közigazgatási iratok. 856/1945. PPSK vármegye alispánjának levele 1945. február 6-án a megyei városok polgármestereinek és a községi elöljáróságoknak. 3.7 1945. február 28. A Budapest N. B. ötös bizottságának 12. ülésének jegyzőkönyve. 1945. február 28. Elnökölt: Gerő Ernő. XVI./9. - 1945. BNB. A Bp-i N. B. jegyzőkönyve. (Súgván. 1975. 44. p.) 95
