Balázs Gábor: A földművelésügyi szakigazgatás története Pest megyében 1944-1950 között - Előmunkálatok Pest megye monográfiájához 8. (Budapest, 2011)
3. A földművelésügyi szakigazgatás Pest megyében 1944 és 1949 között - Földbirtok-politika
A leggyakoribb szabálytalanságok között szerepelt, hogy a községekben a föld- bérlő szövetkezetek még nem alakultak meg, vagy a földbérlő bizottságból egyszerűen kihagyták földbérlő szövetkezet képviselőjét. A végrehajtási utasítás 5. §-ának 5. bekezdése szerint amennyiben valahol a földbérlő szövetkezet nem alakul meg. a bizottsági tagot a szervezet helyett a FEKOSz helyi szervezete jelölte ki. Mivel tehát ilyen esetben a FEKOSZ delegálta a tagot, összesen két tagot és két póttagot nevezett a bizottságba. Fia a FEKOSZ-nak nem volt helyi szervezete, a tagokat a járási titkárság jelölte ki. Előfordult természetesen olyan eset is, hogy valamelyik községben a földműves-szövetkezet akkor még nem alakult meg. Végül pedig még arra is találunk példát, hogy a községek némelyikében az UFOSZ szervezete nem működött, helyette így a helyi földműves-szövetkezet jelölt ki tagot és póttagot, ami ahhoz a gyakorlathoz vezetett, hogy a földműves- szövetkezet egymaga két taggal és két póttaggal képviseltette magát.21' Fontos kérdés volt az igényjogosult személyek körének meghatározása is. Egy 1948 szeptember közepén kelt leirat arra figyelmeztetette a községi bizottságokat, hogy a rendelet 8. §-a pontosan meghatározta, kik jogosultak haszonbérletre. Elsősorban tehát családos földmunkások, másodsorban pedig olyan családos törpebirtokosok jöhettek szóba, akik nem rendelkeztek 5 kh-nál több földdel, végül pedig harmadsorban olyan családos kisbirtokosok, akiknek földterülete nem haladta meg a 10 kh-at. A földhivatal földbérlö fellebbezési bizottsága kiemelte, hogy a fontossági sorrendet mindenképpen be kell tartani, és arra is rámutatott, hogy csak családosoknak juttatható előhaszonbérlet - a fenti sorrendben. A levél arra is felhívta a figyelmet, hogy a második csoportba tartozó, 5 holdon aluliak csak akkor javasolhatók juttatásra, ha az első csoportba tartozók már ki voltak elégítve, a harmadik csoportba tartozók közül pedig csak akkor volt javasolható valaki, ha már az első és a második csoportba tartozó igénylők mind megfelelő juttatásban részesültek. Egy családból feltétlenül csak egy igényjogosult kaphatott haszonbérletet. A levél aláhúzta végül, hogy „a legszigorúbban el kell kerülni a sógor- ság-komaság alapján való juttatásokat. " Azt sem lehetett figyelembe venni, hogy az igénylő tagja-e a földbérlő-szövetkezetnek. A jegyzők munkáját gyakran érte kritika. A helyszíni ellenőrző vizsgálatok során ,,különösen nagy számban" előforduló hibákról a megyei FFB egyik leiratából értesülhetünk. Eszerint sok esetben előfordult például, hogy a kijelölt jegyző és helyettese nem volt ura a joganyagnak. Arra is akadt több esetben példa, hogy a bizottsági tagokat nem tájékoztatták megfelelően, és az adminisztrációs munkát is gyakran a bizottsági tagokra hárították.214 215 Az Észak-Pestvármegyei Földhivatal előírta a községi elöljáróságoknak, hogy ha a földbérlő bizottságba kirendelt vezetőjegyző más ügyben kiküldetésben van, helyettese álljon mindazoknak a rendelkezésére, akik a bizottsághoz fordulnak."15 Az 1948. szeptember 14-ei leirat megállapította, hogy a községi földbérlő bizottságok 2b PML XXIV. 201. Észak-Pestvármegyei Földhivatal ir. a/ Megyei Földbérlő Fellebbezési Bizottság ir. 255/1948. A megyei földhivatal levele 1948. szeptember 9-én a községi elöljáróságoknak. 14 PML XXIV. 201. Észak-Pestvármegyei Földhivatal ir. a/ Megyei Földbérlő Fellebbezési Bizottság ir. 221/1948. A bizottság leirata 1948. szeptember 8-án. 215 PML XXIV. 201. Észak-Pestvármegyei Földhivatal ir. a/ Megyei Földbérlö Fellebbezési Bizottság ir. 221 '1948. A leirat 1948. szeptember 14-én született. 62
