Balázs Gábor: A földművelésügyi szakigazgatás története Pest megyében 1944-1950 között - Előmunkálatok Pest megye monográfiájához 8. (Budapest, 2011)
3. A földművelésügyi szakigazgatás Pest megyében 1944 és 1949 között - Földbirtok-politika
A Műszaki Osztály A földreform teljes befejezését sok egyéb nehézség mellett a mémökhiány is jelentős mértékben akadályozta. A földhivatal már a földosztás kezdetén többször fordult a megyében dolgozó vállalkozó mérnökökhöz, hogy vegyenek részt a földreformmal kapcsolatos teendőkben. A műszaki osztály 1945. november 15-én arról értesítette a vállalkozó mérnököket, hogy az Országos Műszaki Hivatal 70 919/1945. számú rendelete értelmében a mérnöki egységárakat és a prémium százalékokat október 15-i hatállyal 15-szörösére emelte. A mérnökök munkájára a házhely kijelölésnél is szükség volt, ezért a földhivatal műszaki vezetője felkérte őket, hogy vállaljanak több házhelyfelosztást. A szükséges műszereket a hivatal bocsátotta a rendelkezésükre, az egységár 170 pengőtől 420 pengőig terjedt, amely összeg 30%-os emelését tervezték.175 A földosztás műszaki munkálatainak költségei az osztály csaknem egész költség- vetését felemésztették, hiszen a juttatottak által fizetett díj távolról sem fedezte a felmerülő költségeket. 1945 decemberére a Földhivatalnak már 10 millió pengőre emelkedett a költségvetési hiánya, ezért póthitelért folyamodott. Az egyre értéktelenebbé váló pénzből amúgy sem lehetett a megbízott mérnökök tiszteletdíját és a felmerülő költségeket fedezni.176 Néhány hónappal később, 1946 elején az Észak-Pestvármegyei Földhivatal Műszaki Osztálya arról intézkedett, hogy a községekben dolgozó vállalkozó mérnökök természetbeni ellátását kiterjeszti a földbirtokreformmal foglakozó többi mérnökre is.177 * 179 A megbízott mérnök ellátására az OFT vázlatos munka esetén 1000 holdanként, grafikus munka esetén 500 holdanként, házhelyek kiosztása esetén 100 házhelyenként 10 kilogramm kenyér vagy kenyérliszt, 5 kilogramm főzőliszt, 10 kilogramm burgonya, 2 katasztrális hüvelyes, vagy helyette 14 katasztrális főzelékféle, 2 katasztrális zsír vagy olaj, 30 darab tojás juttatását írta elő. A mérnökök ellátásban nem részesülő családtagjaik után fejenként ezek felére tarthattak igényt. Az élelmiszerjuttatás terhét a földigénylő bizottság kivetése alapján a föld- hözjuttatottaktól kellett összegyűjteni, de csak abban az esetben lehetett utalni, ha a műszaki munkálatok már folytak. A földigénylő bizottságoknak időről időre jelenteniük kellett a mérnöki munkák állását. i7S A Földhivatal Műszaki Osztálya 1945. szeptember 24-én felszólította a megbízott mérnököket, hogy a vállalt kötelezettségeiknek tegyenek eleget, és a rájuk bízott települések kiosztását birtokbaadási jegyzőkönyvvel igazolják, mert különben a megbízólevélben foglalt kényszerítő eszközökkel fog élni.174 175 PML XXIV. 201. Észak-Pestvármegyei Földhivatal ir. Ы Általános ir. 2722/1945. Sallai Bélának , a földhivatal műszaki vezetőjének levele 1945. augusztus 25-én a hivatal mémöktisztviselőinek. 176 Nemzetgyűlési napló, 1945. december 4. Veres Péter felszólalása. Közli: Jenéi, 1970. 157. p. 177 PML XXIV. 201. Észak-Pestvármegyei Földhivatal ir. b/ Általános ir. 604/1946. Az Észak- Pestvármegyei Földhivatal döntése 1946. február 4-én a reformban résztvevő mérnökök ellátásáról. I7S PML XVII. 516. Domonyi Földigénylő Bizottság ir. 179 Az irat tizenöt mérnökről tesz említést: Demény Árpádról, Sötér Sándorról, Kerékgyártó Tamásról, Szentpéteri Gézáról, Reinhardt Sándorról, Turcsányi Mihályról, Kenderessy Ernőről, Cziglin Vilmosról. Dankó Béláról, Szusztay Sándorról. Jankovics Jánosról, Prause Béláról. Zimonyi Zoltánról, Keviczki Lászlóról. és Anderlik Lászlóról. (PML XXIV. 201. Észak-Pestvármegyei Földhivatal ir. Ы Általános ir. 3058/1945.) 53
