Balázs Gábor: A földművelésügyi szakigazgatás története Pest megyében 1944-1950 között - Előmunkálatok Pest megye monográfiájához 8. (Budapest, 2011)
3. A földművelésügyi szakigazgatás Pest megyében 1944 és 1949 között - Földbirtok-politika
státuszú gazdajegyzők feladatai közé tartoztak az okszerű gazdálkodással, a talajműveléssel, a talajerő-fenntartással, a trágyakezeléssel, a vetőmagkérdéssel, a törzskönyvezéssel, az apaállatüggyel, a legeltetési társulatokkal, a közlegelőkkel, a termelési és értékesítési ügyekkel, a parasztok gazdasági ismereteinek gyarapításával, a termelési kedvezményekkel, a szövetkezeti mozgalommal, a társulásokkal, a termelési tervvel kapcsolatos teendők. A gazdajegyző felszólalási és tanácskozási joggal hivatalból tagja volt minden, az illetékességi területéhez tartozó település képviselő-testületének. A törvényhatósági jogú városokban a gazdajegyző tulajdonképpen a községi elöljáróság gazdasági szaktanácsadójaként működött. Részt vett minden olyan tárgyaláson, ahol a mezőgazdasági szakkérdések napirendre kerültek, véleményét ilyen esetekben mindig ki kellett kérni. Jogorvoslattal élhetett, ha a polgármester vagy a község valamilyen, a termelést veszélyeztető intézkedést tett. Tagja volt a tennelési bizottságnak, ahol az ügyviteli teendőket látta el. A munkájával kapcsolatos kiadásokat a Földművelésügyi Minisztérium viselte, de hivatalának működési feltételeit az önkormányzat biztosította.144 * * * * * * * A Pest megyei gazdajegyzőkkel kapcsolatban sok mindent elárul a gazdasági felügyelőség egyik, 1949 januárjában kelt leirata. Az észak-pestvármegyei gazdajegyzők 1949. január 13-i keltezésű névsora szerint az Abonyi járásban kettő, az Alsódabasiban három, az Aszódiban három, a Budakömyékiben kettő, a Dunavecseiben három, a Gödöllőiben kettő, a Gyömrőiben egy, a Központiban három, a Monoriban négy, a Nagykátaiban négy, a Ráckeveiben kettő, a Szentendreiben három, a Váciban pedig kettő gazdajegyző működött. Összesen tehát harmincnégy gazdajegyző volt Pest megye északi részén.13(1 Földbirtok-politika A földreform-törvény Pest vármegyében a világháború előtt 4982 közép- és nagybirtokos 1 177 641 kataszt- rális hold földdel rendelkezett, ellenben 209 932 törpebirtokosra csak 1 074 938 ka- tasztrális hold föld jutott. Azoknak a mezőgazdasági napszámosoknak és cselédeknek a száma, akik egyáltalán nem rendelkeztek földdel, 131 950 volt a megye területén.131 144 Farkas, 1992.209-210. p. 1,0 PML XXIV. 241. Magyar Állami Kertészeti Felügyelőség ir. 24 1949. A Pest Megyei gazdasági felügyelő levele 1949. január 13-án a Magyar Kertészeti Főfelügyelőnek. bl Köti, 1965. 409. p. Gunst Péter a két világháború közötti magyar agrártársadalmat vizsgálva arra a következtetésre jutott, hogy a parasztságon belül a leggazdagabb néhány száz családtól eltekintve az egy főre jutó jövedelem általában igen alacsony v olt. Az országos átlagot csak a 20 kh-nál több földdel rendelkező családok, de mindenekelőtt a több mint 30 kh-dal rendelkező családok érték el. Ezek behatárolták a paraszti rétegek életlehetőségeit, fogyasztását. A tehetősebb rétegek mindennapi fogyasztása alig tért el a szegényebbekétől. {Gunst. 1998.268. p.) 44
