Balázs Gábor: A földművelésügyi szakigazgatás története Pest megyében 1944-1950 között - Előmunkálatok Pest megye monográfiájához 8. (Budapest, 2011)
3. A földművelésügyi szakigazgatás Pest megyében 1944 és 1949 között - A mezőgazdasági szakigazgatás előtörténete, helyreállítása
Kezdetben, az első világháború után a földbirtok-politikai kérdések nagyon sok feladatot adtak a felügyelőknek. Ezen feladatkörükben többek között ingatlanforgalmi és elővásárlási ügyekben adtak szakvéleményt a minisztériumnak, a gazdasági albizottságoknak, illetve közreműködtek a házhelyjuttatásokban is. A járási felügyelő szolgálatilag a megyei gazdasági felügyelőség kötelékébe tartozott. Ennek ellenére, bár nem volt a járási főszolgabírói hivatal előadója, intézkedési tervezet készítésével és helyszíni kiszállással a főszolgabíró is megbízhatta. A gazdasági felügyelői hivatalok hiányos berendezése volt a témája 1945. október 5-én a kerületi gazdasági felügyelői értekezletnek is. Elsősorban a munkához elengedhetetlenül fontos, hiányzó írógépeket tervezték ekkor pótolni. A bútorzat hiányosságaira utalva a földbirtok-politikai osztály kiküldöttje közölte, a vármegyei székhelyeken működő földhivatalok előreláthatólag egy fél év múlva be fogják fejezni működésüket, felszámolásuk jövő májusban kezdődik meg. A földhivatal bútorzata így a gazdasági felügyelőség számára minden nagyobb nehézség nélkül beszerezhető lesz. Felhívta ezért a kerületi főfelügyelő a megyei hivatalvezetőt, kísérje nyomon a földhivatalok felszámolását, és az előterjesztését idejében tegye meg.124 A Pest megyei gazdasági felügyelők munkája a második világháború utáni években A gazdasági felügyelői állásra azt lehetett kinevezni, aki a magyaróvári, a keszthelyi, vagy a debreceni mezőgazdasági akadémiát elvégezte, legalább négy évig gazdaságban dolgozott, valamint a gazdasági felügyelői államvizsgát is sikerrel letette. A szakminiszter az államvizsga szervezetét a belügyminiszterrel egyetértve a 11 848/1922. számú rendeletében szabályozta. A bizottság az előírásoknak megfelelően az elnökön és a jegyzőn kívül négy kérdező tagból állt. A kérdezett tárgyakat két csoportba osztották: 1. a, a magyar közigazgatás alapszervezete, b, a mezőgazdasági közigazgatás, különös tekintettel a földreformra, legelőügyekre stb., c, agrárpolitika, szociálpolitika, illetve 2. a gyakorlati mezőgazdaság, a, növénytermelés, b, állattenyésztés.129 130 Később a szabályozás változott. Az 1934. évi X. te. értelmében a gazdasági akadémiákon szerzett oklevél már csupán a gazdatiszti állásokra képesített. így ezzel a végzettséggel még nem lehetett gazdasági felügyelői, vagy kísérletügyi kutatói, továbbá szakoktatási intézményben oktatói állást betölteni. Ezekre az állásokra ekkortól elvileg csak a József Nádor Műszaki Egyetem mezőgazdasági és állatorvosi karának mezőgazdasági osztályán szerzett oklevél képesített. A törvénynek ezen rendelkezései ellenére a valóságban akadémiai oklevéllel rendelkezőket is alkalmaztak gazdasági felügyelőnek, sőt 1941-ben már ösztöndíjakat kellett adni gazdasági felügyelők, kísérletügyi kutatók 129 PML XXIV. 211. Pest Megyei Gazdasági Felügyelőség ír. a/ Elnöki ír. 1/1945. Budapest. 1945. október 9. Kerületi m. áll. Gazd. Főfelügyelő levele a Duna-Tisza közi kerület valamennyi vármegyei és thj. Város m. áll. Gazdasági felügyelőségének. (Az 1945. október 5- én megtartott kerületi főfelügyelői értekezlet anyaga.) 130 Pataky, 1970. 201. p. 38
