Balázs Gábor: A földművelésügyi szakigazgatás története Pest megyében 1944-1950 között - Előmunkálatok Pest megye monográfiájához 8. (Budapest, 2011)
3. A földművelésügyi szakigazgatás Pest megyében 1944 és 1949 között - A mezőgazdasági szakigazgatás előtörténete, helyreállítása
Mivel a budapesti titkár a törvény értelmében elsősorban a Pest megyei gazdasági albizottság ügymenetéért volt felelős, a mulasztásért nem lehetett hibáztatni. A budapesti albizottság ennek ellenére szükségesnek tartotta a frissen szervezett Bács- Kiskun megye albizottságának tájékoztatását a déli területekre vonatkozó határozatokról. E célból utasította a titkárt, hogy közölje a Bács-Kiskun megyei társhatósággal azon határozatokat és intézkedéseket, amelyeket PPSK vármegye albizottsága annak idején ezen területeket érintően hozott. Minden folyamatban lévő és függő kérdést írásbelileg fog rendezni a két megye - mondta ki az albizottság - , a titkárt pedig a szerdai nap kivételével a Bács-Kiskun megyei gazdasági albizottság rendelkezésére bocsátotta.116 1949. március 9-én újabb leiratában a belügyminiszter kifogásolta, hogy egyes gazdasági albizottságok olyan kérdésekkel is foglalkoztak, amelyek nem tartoztak hatáskörükbe, így példának okáért ipari üzemek létrehozásával, öntözőcsatomák átvezetésével és azok egyes településeken történő meghosszabbításával.117 A község és a megyei város A községet a bíró képviselte, állása tiszteletbeli volt és választották tisztségére. A községi önkormányzatnak belügyi igazgatási, népjóléti, művelődési, ipari és kereskedelmi, közlekedésügyi és földművelésügyi feladatai voltak. Utóbbihoz tartozott a közvágóhíd-telepítés és működtetés, az állatvásár, a tenyész- és apaállattartás, az állatbetegségek megelőzése, a közlegelő fenntartása, a legelőket érintő szabályrendelet megalkotása, a birtokhatárjelek fenntartása és a mezőőrök alkalmazása."8 * A megyei városokban a legfontosabb fórum a közgyűlés volt, amelynek tagjai a polgármester, a tanácsnokok, a tiszti ügyész, az árvaszéki ülnökök, a pénztámok, a közgyám, a városi mérnök és az erdőmémök voltak.114 A harcok lezárulta után az 1030/1945. M.E. számú rendelet visszaállította a városi tanácsot a megyei városban. A gazdasági felügyelőség A két világháború között a földművelés igazgatásának legfontosabb ágazataiban, így a növénytermelésben, az állattenyésztésben, a földbirtok-politikában és a mezőgazdasági munkaügyben a gazdasági felügyelőség volt a központi elgondolások legfontosabb közvetítője, illetve végrehajtója. A gazdasági felügyelőségek az 1894-ben létesített állattenyésztési kerületi felügyelőségekből fejlődtek ki, amikor azokat 1908-ban átszervezték.120 A gazdasági 116 PML XXI. 11. Pest-Pilis-Solt-Kiskun megye Közigazgatási Bizottságának ir. с/ Gazdasági Albizottság ir. 1950. febr. 8. 117 A 125 840/1949. B.M. számú rendelet "* A 153 633/1946. B.M. számú rendelet 115 Farkas. 1992. 70. p. 120 A gazdasági felügyelők száma (24 megyei és 1 városi gazdasági felügyelőségben: 1919-1920: 12; 1925: 145; 1932: 157.) Palaky, 1970. 199. p. 35
