Balázs Gábor: A földművelésügyi szakigazgatás története Pest megyében 1944-1950 között - Előmunkálatok Pest megye monográfiájához 8. (Budapest, 2011)
4. Az országos, illetve a Pest megyei földművelésügyi szakigazgatás átalakulása tanácsrendszer bevezetésével (1950) - Pest megye területének változása 1949-1950 - A tanácsrendszer megszületése
MDP a kormányzati-igazgatási rendszer teljes átszervezését szorgalmazta. A gyökeres közigazgatási refonn bevezetéséhez új tövényhozásra volt szükség. A választásokat 1949. május 15-re Írták ki, ahol a Népfront-lista a szavazatok 95,6%-át kapta. Ezt követően, 1949. május 27-én a kormány alkotmány-előkészítő bizottságot küldött ki. Az alkotmány-előkészítő bizottság minden szinten (megyei, járási és helyi szinten is) tanácsi jellegű megoldást akart az alkotmányossá tenni. Az alaptörvény 1949. június 20-i első tervezete a tanácsokkal kapcsolatban már lényegében a véglegesen elfogadott szövegváltozatot tartalmazta, de abban valamennyi bizottsági tag egyetértett, hogy a helyi tanácsokra vonatkozó részletes szabályokat később külön törvényben kell meghatározni. A végső tervezet 1949. június 30-án készült el.’611 Az alkotmányt 1949. augusztus 5-én tárgyalta a Minisztertanács. Az összes napilap közölte a tervezet szövegét, amit aztán az országgyűlés politikai, alkotmány- jogi és közjogi bizottságának együttes ülésén vitattak meg.* 561 Az alaptörvényt a Parlament 1949. augusztus 18-án fogadta el (1949. évi XX. törvény). A magyar tanácsrendszer vonatkozásában az alapvető jogszabály az ún. első tanácstörvény (az 1950. évi I. törvény) volt. Az MDP vezető szervei 1950 elején megvitatták ennek tervezetét; a legélesebb vita annak kapcsán bontakozott ki, hogy a szak- igazgatási osztályok hatósági jogkört kapjanak vagy csak a végrehajtó bizottság hivatali szervei legyenek.562 A 143/1950. M.T. számú rendelet, értelmében a megyei tanács és a vb vette át a megyékben a főispán, az önkormányzat és az állami szervek - így többek között a Mezőgazdasági Igazgatóság és a megyei földhivatalok - hatásköreit. A tanácsok 1950. február 1-jén elsőként 10 megyében kezdték meg a közigazgatási tevékenységüket (Baranya, Bács-Kiskun, Fejér, Heves, Nógrád, Pest, Somogy, Szolnok, Tolna, Vas), a többiben pedig március 16-án, másfél hónap múlva. A törvény értelmében 16 korábbi járás megszűnt, de egyúttal 6 újat is szerveztek. A járási rendszer 1950. június 1-jén kezdett működni.563 A tanácsi osztályok ügykörére és szervezetére vonatkozó szabályokat az illetékes miniszter és a belügyminiszter előterjesztésére a minisztertanács külön rendelettel állapította meg.564 A 160/1950. M.T. számú rendelet 3. §-a lehetővé tette, hogy a központi szervek a belügyminiszter egyetértésével a rendelettől eltérően a vb-hez feladatokat utaljanak, esetleg saját hatáskörükbe vonjanak.565 A rendelkezéseknek megfelelően először a fővárosi és a megyei (június 15- én), majd a járási, a városi és a városi kerületi (augusztus 15-én) ideiglenes tanácsok kezdték meg működésüket. Végül október 22-én minden szinten tanácsválasztást tartottak. Ennek alapján indult meg végül az új igazgatási rendszer működése.566 ш Beér. 1962. 137. p. 561 Beér. 1962. 138. p. 562 Beér, 153. p. . Farkas. 1992. 181. p. 5M Beér. 1962. 172. p. 563 A Magyar Népköztársaság minisztertanácsának 160/1950. (VI. 14.) M.T. számú rendelete a budapesti városi és a megyei tanácsok végrehajtó bizottsága titkárságának és osztályainak belső szervezetéről, ügyköréről. valamint egyes hatásköri szabályokról. 566 Csizmadia, 541. p. 167
