Balázs Gábor: A földművelésügyi szakigazgatás története Pest megyében 1944-1950 között - Előmunkálatok Pest megye monográfiájához 8. (Budapest, 2011)

2. A közigazgatás Magyarországon 1944-1948 - A közigazgatás helyreállítása Magyarországon és Pest megyében a II. világháború utáni években

tanárokat, lelkészeket, ügyvédeket) vették számba.29 Baján, ahonnan a polgármester a tanácsosokkal együtt elmenekült, a rangban következő törvényhatósági főlevéltárnok, Takáts Endre lett a kormánybiztos, aki ezen pozíciója révén egy ideig a politikai ha­talmat is a kezében tartotta a városban. Kalocsán például a székhelyén maradt katolikus érsek irányítása alatt kezdődött meg a háború utáni élet. A főpap a szovjetek október 31-i bevonulása után kapcsolatba lépett a parancsnoksággal. Előteijesztésére a szovjet városparancsnok már másnap meg­bízta a város vezetésével a Bácskából visszatért korábbi zsablyai járási főszolgabírót. A közigazgatás folytonossága tehát nem szakadt meg Kalocsán, a visszatérő tisztviselőket később munkába állították. Nagykőrösre, Szolnokra, Ceglédre, Jászberényre és Jász- Nagykun-Szolnok vármegye településeire is jellemző volt, hogy a régi vezetés legfelsőbb emberei az oroszok megérkezése előtt eltávoztak posztjukról. Nagykőrös 1944. november 2-án szabadult fel. Másnap, november 3-án megérkezett az állandó szovjet parancsnok, és a város ügyeinek vitelével a volt főjegyzőt bízta meg. November 12-én alakult meg a demokratikus pártok által létrehozott városi nagytanács, amely az önkormányzat feladatait látta el a város képviselőtestületének létrehozásáig, és a szovjet parancsnok által kijelölt városvezetőt ideiglenes polgármesterré választotta. A vezetés hatékonyságának emelésére 12 tagú kistanács is alakult. Szolnokot, Abonyt és Ceglédet a 7. szovjet gárdahadsereg csapatai szabadították fel 1944. november 4-én. Cegléd a többi alföldi központhoz hason­lóan vezetők nélkül került szovjet kézre. A szovjet városparancsnokság felvette a kapcso­latot a helyben maradt városi tisztviselőkkel, és a polgármesteri teendők ellátásával az egyik tanácsost bízta meg, aki november 16-án felhívást bocsátott ki, amelyben a munka felvételére szólította fel a város lakosságát, köztük a hivatalnokokat is.311 Cegléden 1944. november 30-án a város vezetői pártközi értekezleten a de­mokratikus pártok két-két tagjából létrehozták az ideiglenes városi tanácsot, amely az önkormányzat újjáválasztásáig irányította és ellenőrizte a város életét.31 Monoron december elején kommunista és kisgazdapárti küldöttekből megalakult a Nemzeti Függetlenségi Front helyi bizottsága, amely december 18-án egy koalíciós összetételű községi tanácsot hozott létre.32 Pilis községben a 10 tagú direktóriumban községi bíróság is működött, amely a helyi lopások és a mezei garázdálkodás megakadályozá­sát tekintette legfontosabb feladatának.33 Az Ideiglenes Nemzeti Kormány 14/1945 számú rendelete a közigazgatás ideiglenes megszervezéséről szólt. Az 1945. január 4-én kibocsátott rendelet értelmé­ben a helyi önkormányzatok kötelessége volt a maguk erejéből gondoskodni az igaz­gatási szervek létrehozásáról és működtetéséről. A rendelkezés felhívta egyúttal a nemzeti bizottságokat (nb) is, hogy mindenhol alakítsák újjá az önkormányzati testü­leteket, mégpedig úgy, hogy abban választás nélkül is minden demokratikus párt és szakszervezet képviselve legyen.34 29 30 31 32 33 34 Farkas, 1992. 28. p. A Pest megye területén lezajlott harcokat részletesen ismerteti: Korom. 1984. 138-144. p. PML V. 73. Cegléd Város Polgármesterének iratai, b Közigazgatási iratok. 44/1944. Korom, 1984. 146. p. Fai kas. 1992. 31. p. Farkas. 1992.41. p. 15

Next

/
Thumbnails
Contents