Balázs Gábor: A földművelésügyi szakigazgatás története Pest megyében 1944-1950 között - Előmunkálatok Pest megye monográfiájához 8. (Budapest, 2011)
3. A földművelésügyi szakigazgatás Pest megyében 1944 és 1949 között - A kertészet (gyümölcs-, zöldségtermelés) és a szőlészet-borászat
elnöke, olvashatjuk a vármegyei Közigazgatási Bizottság jegyzőkönyvében, a gazdák részére pár ekevasat és alkatrészt akart beszerezni az egyik gépgyárban, azt mondták neki, hogy csak élelmiszerért, lisztért tudnak adni. Kérte az alispánt „szíveskedjen oda- halni a kormányzatnál, hogy a pestkörnyéki gazdáknak adassanak ki mezőgazdasági eszközök pénzért miután a gazda élelmiszert nem tud beszolgáltatni, tekintettel arra, hogy zöldségtermeléssel foglalkozik. ”5'7 Kalamár József PPSK Vármegye Közigazgatási Bizottságának 1946. április 11-i ülésén beszámolt arról, hogy kint járt Tökölön, és azt tapasztalta, hogy a közellátási feladatok intézésével kapcsolatban rengeteg probléma merült fel. A község példának okáért kapott 52 q cukrot a 6 éven aluli gyermekek, a terhes anyák és az öregek részére. Volt olyan terhes anya - „szemesnek áll a világ” - aki felvette a cukrot a községnél és az egyházaknál is, majd másnap ezt a cukrot már piacon árulta. A Földművelésügyi Minisztérium (alapítva: 1889) alá tartozó szervek (mezőgazdasági szakszervek)518 Élelmiszeripar, közellálásiipy A szerv neve Jogelőd Az alakulás időpontja Az megszűnés időpontja Jogutód Megjegyzés (területi illetékesség stb.) Országos Közellátási Hivatal (OKH)1948. jan. I. 1949. okt. 1. Belkereskedelmi Minisztérium Országos Országos Közellátási Jegyközpont 1948. jan 25. 1949. nov. 12. Kirendeltségének ügykörét a területileg illetékes közellátási felügyelőség vette át, thj városi polgármester belkereskedelmi miniszter Országos, kirendeltségei a közellátási felügyelőségek keretében működtek. Egyéb szervek: Állandó Dohánytcrmclcsi Szaktanács, Szcsztcrmclési és Értékesítési Szaktanács, Gabonafclcslcgckct Elszámoltató Bizottság, Országos Konzen ipari Tanács, Állami Mezőgazdasági Ipari Üzemi Központ, NövényvédöszerforgaImi Szakbizottság. Malomipari és Takarmányközpont Részvénytársaság, Konzerv- és Baromfiipari Igazgatóság, Sör- Maláta- és Édesipari Igazgatóság, Tejipari Igazgatóság, Malomipari Igazgatóság, Tartósító és Húsipari Igazgatóság, Baromfifeldolgozó és Hűtőipari Igazgatóság, Dunai Malmok Ipari Központja, Felső-tiszai Malmok Ipari Központja, Alföldi Malmok Ipari Központja, Baromfifeldolgozó és Hűtőipari Központ. Közraktári Központ, Húsipari Központ, Magyar Édesipari Központ, Magyar Söripari Központ, Baromfifeldolgozó Ipari Igazgatóság, Raktárház és Hűtőipari Igazgatóság, Magyar Konzervipari Központ, Tiszai Malmok Ipari Központ, Tejipari Közpint, Sertésközpont A mezőgazdasági hírszolgálat A gazdasági tudósítók szerepe rendkívül fontos volt a háború utáni években. A Pest- vármegyei magyar állami Gazdasági Felügyelőség egyik, 1946 nyarán a kertészeti felügyelőségnek írt leveléből megtudhatjuk, hogy akkor a megyében 96 megbízott gazdasági tudósító teljesített szolgálatot, illetve azt, hogy ebből 51 személy töltött be egyúttal gazdasági felügyelői posztot is.5l<) A gazdasági tudósítók munkája túlnyomó részben különféle jelentések elkészítéséből állt. A kerületi főfelügyelő 1946 nyarán arra figyelmeztette járási kollégáit, hogy 317 PML XXI. 11. Pest-Pilis-Solt-Kiskun megye Közigazgatasi Bizottságának ir. a/ Ölési jegyzőkönyvek. 1946. márc. 14. ,!S Forrás: Corpus Juris Hungarici, A Magyar Állam szervei, a PML iratai. 314 PML XXIV. 241. Magyar Állami Kertészeti Felügyelőség ir. 48/1947. Budapest. 1946. aug. 8. A Pest- vármegyei m. áll. gazdasági felügyelőség levele. 156
