Balázs Gábor: A földművelésügyi szakigazgatás története Pest megyében 1944-1950 között - Előmunkálatok Pest megye monográfiájához 8. (Budapest, 2011)
3. A földművelésügyi szakigazgatás Pest megyében 1944 és 1949 között - A kertészet (gyümölcs-, zöldségtermelés) és a szőlészet-borászat
szakmunkásokat, akiknek munkakörülményeit - a felügyelőség véleménye szerint - rendeletileg kellene szabályozni,440 A Földművelésügyi Minisztériumban gyümölcsfa-ápolási és védekezési tanfolyamot is szerveztek. A tanítási anyagot is meghatározták. Ennek értelmében a gyakorlati bemutatókat délelőtt tartották, ezeken a gyümölcsfakorona-ritkítással és a sebkezeléssel, a fán lévő kártevőkkel, a kéregtisztitással, a permetezéssel és a gyümölcsösök telepítésével kellett foglalkozni. Délután irányítás mellett gyakorlásnak kellett következnie, majd a vermelt zöldségfélék átválogatásának. Az előadások nyelvezetének szabatosnak, világosnak és érthetőnek kellett lennie, az idegen szavakat kerülni kellett, illetve azokat meg kellett magyarázni.491 492 Az ismeretterjesztés új eszköze volt ezekben az években a rádió, amelynek használata rohamosan terjedt. A földművelési miniszter ezzel kapcsolatban útmutatót küldött a szakirányú előadások elkészítéséhez. Kiemelte, hogy a szöveg terjedelme 6 gépelt oldal lehet, és az előadásból három példányt kellett a minisztériumi ügyosztálynak, egyet-egyet pedig a cenzúrának és a rádió számára küldeni. A cím legfeljebb 3 szó lehetett, mert azt a lapok úgyis lerövidítik. Stilisztikailag fontos, hogy ne szerepeljenek olyan fordulatok a szövegben, mint ..... általában tudott dolog az”, vagy „köztudomású...”, mivel „ami köztudomású, azt úgy is tudják, azt kár a rádióban előadni ” - adott tanácsot a leirat. Fontosnak tartotta a minisztérium azt is, hogy mindig időszerű kérdésekkel foglalkozzanak az előadások, mert ez „a rádióhallgatóság figy elmét előre felkelti és megalapozza a sikert. " Kiemelte a leirat azt is, hogy ameny- nyiben az előadást a reggeli negyedórára szánják, akkor „szórakoztatva tanítsunk, ha a délutáni negyedórára, akkor tanítva szórakoztassunk. ”412 A Pest megyei kertészeti igazgatás esetenként konkrét gyakorlati tanáccsal is segítette a gazdálkodókat.493 A gazdasági szempontból oly jelentős tanfolyamok megszervezését nagyban nehezítette a pénzhiány. Egy 1947 december végi iratváltásból arról értesülünk, hogy a lótenyésztési felügyelőség azért nem tudott részt venni állami gazdasági tanfolyamokon, mert arra már egyszerűen nem állt rendelkezésre semmilyen fedezet. Egy másik tanfolyam viszont az oktatás feltételeinek megdöbbentően sanyarú viszonyaira mutat rá. A Magyar Állami Gazda- és Gazdasszonyképző Iskola Abonyban, 1948. január 499 PML XXIV. 241. Magyar Állami Kertészeti Felügyelőség ir. 140/1946. A Földművelésügyi Minisztérium levele 1946. július 15-én minden kertmunkás iskolának. 4,11 PML XXIV. 241. Magyar Állami Kertészeti Felügyelőség ir. 611/1947. A földművelésügyi miniszter levele 1947. október 18-án a kertészeti felügyelőségnek az 1947/1948 évi téli időszakban szervezett kertészeti előadássorozat szervezésével kapcsolatban. 492 PML XXIV: 241. Magyar Állami Kertészeti Felügyelőség ir. 148/1945. Az szakminiszter levele 1945. november 7-én: 493. A kertészeti felügyelőség vezetője példáid az egyik, gyümölcstermeléssel foglalkozó gazdának azt válaszolta, hogy „a tévéiében említett Gemensdoiji cseresznye jellemzője, hogy önmagában nagyon nehezen, vagy sehogyan se termékenyít! és azért más fajtákkal kevertem szokták ültetni. A rügyek lehullásának azonban részleges fagykár is lehet okozója. Szíveskedjen a fának egy-két vesszőjét a héj részt a fás részig lemetszeni, és ha az item barnászöld, hanem fekete, úgy bizonyosan fagykárral állunk szemben. Természetesen a mészhiány is lényeges hiba, amit azonban meszezésse! pótolni lehet. "(Bessenyei Zoltán kertészeti főfelügyelő levele 1948. május 7-én Hidai Ákos pestszentlőrinci lakosnak. [PML XXIV. 241. Magyar Állami Kertészeti Felügyelőség ir. 323/1948.]) 149
