Balázs Gábor: A földművelésügyi szakigazgatás története Pest megyében 1944-1950 között - Előmunkálatok Pest megye monográfiájához 8. (Budapest, 2011)
3. A földművelésügyi szakigazgatás Pest megyében 1944 és 1949 között - A kertészet (gyümölcs-, zöldségtermelés) és a szőlészet-borászat
felügyelőséget, hogy a jövőben a kertészeti szakmunkások képzése nem szakiskolában, hanem kertészeti telepeken, szövetkezeti gyümölcsösökben és állami intézmények gyakorlótelepein fog zajlani. A kiképzés időtartama egy év lesz, ami alól kivétel csak a kertészeti magtermesztés és a faiskolai üzemág lesz, ahol a képzési idő kétéves lesz. Iskolai képzettségtől függetlenül bárki jelentkezhetett a szakmunkásképzésre, aki elmúlt 18 éves. A kiképzésre jelentkező a telep vagy üzem rendes munkásának számított, és a „helyben szokásos” napszámbérre vagy summásbérre tarthatott igényt már a képzés ideje alatt is. A kiképzést a kertészet egyik üzemágában tervezték megszervezni egy év alatt. Lakásról és élelmezésről az iskola, a telep, a szövetkezeti üzem gondoskodott, de ezeket a szerződésben biztosított munkabérből levonhatták. A képzést gyakorlati jellegűnek szánták, a kiegészítő elméleti oktatást csak a szükséges mértékben tervezték. A tanfolyam során a munkákat hetente egyszer meg kellett beszélni, a kiképzés módját pedig egy, külön erre a célra kiadásra kerülő tanterv szabályozta. Jelenteni kellett a kertészeti felügyelőségnek, hogy mikor tud bekapcsolódni a szakmunkásképzésbe, illetve milyen oktatószemélyzetet tud rendelkezésre bocsátani, hány ember kiképzését 4S0 tudja vállalni, illetve módjában áll-e a jelentkezőknek élelmezést biztosítani. 1 Alsófokú mezőgazdasági szakoktatást ezekben az években a gazdaképző iskolákban, a szaktanácsadó állomásokon, az ismeretterjesztő tanfolyamokon és a szakelőadásokon nyújtottak. A gazdasági iskolát végzettek: „Arany kalász" jelvényt kaptak, és az „aranykalászos gazda” címet viselték. Kiterjedt volt a „téli gazdasági tanfolyamok hálózata”, ahol a végzettek „Ezüst kalász" jelvényt kaptak, és az „ezüstkalászos gazda” címét viselték. Az iskolán kívüli szakoktatás szervezésében szinte valamennyi vármegyei szakhivatal részt vett.480 481 * A szakoktatási ügyosztály arra hívta fel a figyelmet, hogy a közelgő téli hónapokban is nagyszámú téli gazdasági tanfolyamot kíván rendezni. Egy tanfolyamnál 140 előadást írtak elő, a tanfolyamvezető beosztása szerint lehetett a tanfolyam hosszabb vagy rövidebb. Az indításhoz legkevesebb 30 hallgató jelentkezésére volt szükség. A teremről a község gondoskodott. A tanfolyamvezető teljes ellátását is a községnek kellett 480 A munkásnak részt kellett vennie az előírt gyakorlatokon, és a kiképző testület által megállapított munkaidőt és utasításokat is be kellett tartania. A tanfolyam végén az üzemágból nyilvánosság előtt gyakorlati szakvizsgát kellett tennie. A sikeres vizsga esetén olyan igazolványt kapott a jelölt, amely öt a kérdéses üzemágban szakmunkássá képesíti, és ennek birtokában a kollektív szerződésben a szakmunkásokat megillető magasabb munkabérre tarthatott igényt. Az ünnepélyes záróvizsgára a kertészeti érdekképviseletek megbízottait is meg kellett hívni. (PML XXIV. 241. Magyar Állami Kertészeti Felügyelőség ir. 306/1946. A Földművelésügyi Minisztérium levele 1946. június 5-én a kertészeti felügyelőségnek, amelyben a kertészeti ügyosztályon április 30-án tartott értekezletről számolt be.) 481 A FAO (Mezőgazdasági és Élelmezési Világszervezet, az ENSZ szakosított szervezete) Magyar Bizottasága is 1947 áprilisában sürgette a parasztság részére szervezett gazdasági szakoktatás kiteljesztését. A keret 150 óra lett volna, amiből 1. növén>1ermesztés 40 óra, 2. állattenyésztés 45 óra (mégpedig a, állat- bonctan és állategészségtani ismeretek 8 óra. b. általános és részletes állattenyésztés 37 óra), 3. kisgazdaságok üzemi berendezése 10 óra. 4. gazdákat érdeklő rendeletek, törvények ismertetése és általános tudnivalók 5 óra. Kertészet, szőlőművelés 10 óra, 6. számtan, mértan, természettani alapfogalmak 10 óra, 7. karének 6 óra, 8. egészségtan, tűzrendészet 4 óra, 9. önképzőkör 10 óra. 10. szövetkezeti ismeretek 10 óra. A továbbképző II. tanfolyam elsősorban speciális ismereteket biztosított, ugyancsak a helyi szükségleteknek megfelelően a növénytermesztés, az állattenyésztés, a gyümölcs- és zöldségtermesztés, illetve a szőlő- és borgazdaság köréből. (PML XXIV. 231. Budapesti Állami Erdő-felügyelőség ir. 541/1947. A FAO Magyar Bizottságának Tájékoztató Szolgálata. 2. szám. 1947. április. FAO közlemények. 12—14. p.) 143
