Balázs Gábor: A földművelésügyi szakigazgatás története Pest megyében 1944-1950 között - Előmunkálatok Pest megye monográfiájához 8. (Budapest, 2011)
3. A földművelésügyi szakigazgatás Pest megyében 1944 és 1949 között - A kertészet (gyümölcs-, zöldségtermelés) és a szőlészet-borászat
A 24 070/1946. M.E. számú rendelet a mezőgazdasági érdekképviseletek törvényes rendezéséig, 1947 végéig átmenetileg a Mezőgazdasági Kamarák megszűntével azok székhelyén kerületi Földmívelésügyi Tanácsokat, országosan pedig országos földmívelésügyi tanácsokat állított fel. Ezek látták el a mezőgazdaság érdekeinek képviseletét, gyakorolták a mezőgazdasági kamarai közgyűlés jogkörét, illetve segítették a mezőgazdaság újjáépítését. Ezek a demokratikus paraszttársadalmi szervezetek (Parasztszövetség, UFOSZ, FÉKOSZ, FOK) kiküldötteiből, a tudomány képviselőiből (Agráregyetem, Mezőgazdasági Művelődési Társaság), valamint a kerületi gazdasági főfelügyelőkből álltak. Az Országos Földművelésügyi Tanácsba a vidéki tanácsok egy- egy tagot küldtek. A földművelésügyi miniszter egyes közfeladatok ellátását a termelők társulására bízta. A Cukorrépatermelők Országos Szövetsége, a Dohánytermelők Országos Szövetsége, a Magtermelők Országos Szövetsége és az Ipari Növénytermelési Bizottság elsősorban az érintett földműves társadalom érdekvédelmét látták el, közben azonban igazgatási feladatokat is végeztek. 444 445 A 7460/1948. Korm. számú rendelet után az egyes mezőgazdasági szakfeladatok megvalósítására jogszabály vagy kormányhatósági intézkedés alapján alakult szakérdekképviseletek csak a szabad társulás elvei szerint alakított egyesületként működhettek. A tagjaik érdekképviseletével kapcsolatos feladatokat elláthatták, de az igazgatási teendőket ezután a földművelésügyi miniszter által kijelölt szakigazgatási szervek vették át. A Magyar Cukorrépatermelők, a Magyar Dohánytermelők és a Magyar Magtermelők Országos Szövetségébe tömörült dolgozó parasztok - a földműves- szövetkezetek és a DÉFOSZ megalakulása után - önként feloszlottak. Érdekképviseleti feladataikat a DÉFOSZ, a szakigazgatási feladatokat pedig a földművelésügyi miniszter által kijelölt szakigazgatási szervek vették át.443 A 3300/1949. Korm. rendelet előírta a hegyközségek és hegyközségi tanácsok megszüntetését. Az érdekképviseleti teendőit a DÉFOSZ, az igazgatási feladatokat az ügyek szerint illetékes igazgatási szervek vették át. A Magyar Szőlősgazdák és Gyümölcstermelők Országos Egyesületének feladatköre - a hegyközségek és a hegyközségi tanácsok megszüntetése miatt - szintén a DÉFOSZ-ra szállt.446 A kerületi főfelügyelőség a munkaügyi ügyosztályának kérésére elrendelte, hogy a munkaügyi felügyelők havi útinaplóit a vármegyei gazdasági felügyelőségek vezetői igazolják, és közvetlenül az országos munkaügyi főfelügyelőhöz terjesszék fel.447 A mezőgazdasági érdekképviseletek rendszerét a következő ábrával tudjuk áttekinthetően bemutatni: 44.1 Górnia. 1970. 290. p. 445 Górnia, 1970. 278. p, 44.1 Górnia. 1970. 278. p. 447 PML XXIV. 211. Pest Megyei Gazdasági Felügyelőség ir. a/ Elnöki ir. 13/1947. Budapest, 1947. március 29. Duna-Tiszaközi m. áll. Gazdasági felügyelő valamennyi vm-i és Szeged thj Város m. áll. Gazdasági felügyelőségének. Kerületi gazdasági felügyelőség anyagénak ismertetése. (Az 1947. március 12-én megtartott kerületi gazdasági főfelügyelői értekezlet anyaga.) 134
