Balázs Gábor: A földművelésügyi szakigazgatás története Pest megyében 1944-1950 között - Előmunkálatok Pest megye monográfiájához 8. (Budapest, 2011)
3. A földművelésügyi szakigazgatás Pest megyében 1944 és 1949 között - A kertészet (gyümölcs-, zöldségtermelés) és a szőlészet-borászat
A vadászat szabályozása tárgyában kiadott 4640/1945. M.E. számú rendelet 10. §- ának (2) bekezdése alapján a vadásztársaságok ellenőrzésére, a vadtenyésztés és a vadászat előmozdítására vármegyei illetve járásai vadászati felügyelőket alkalmaztak. A vadászati ügyosztály 1946 elején az erdészeti főosztályhoz került. Ezt követően abban az esetben, ha a vadászati felügyelők esetleg még továbbra is a vármegyei gazdasági felügyelőség kötelékében maradtak, dologi kiadásaikról már a helybeli erdőfelügyelőségnek vagy az erdőigazgatóságnak kellett gondoskodnia.421 Végül beszélnünk kellett egy olyan problémáról amely az akkori évek vadászati igazgatását szinte folyamatosan foglalkoztatta. A háború utáni években számos alkalommal felmerült - főleg közbiztonsági okokból -, hogy a vadőröket lássa el az állam fegyverrel. Egyre több volt ugyanis a panasz, hogy vidéken a vadállományt arra illetéktelenek pusztítják, nem is beszélve az olyan orvvadászokról, akiknek megrend- szabályozása a Közigazgatási Bizottság hatáskörén kívül esett. A vadászati rendelkezések szerint egyrészt be kellett szolgáltatni a vadat közélelmezésre, másrészt pedig az exportra kellett felajánlani, hiszen a vadkivitel jelentős mértékben növelte az ország bevételét. Nyomatékosan leszögezte a bizottság azt is, hogy akik ilyen módon a nemzeti vagyont elbitorolják, azokkal szemben is ugyanolyan szigorral járjon el a közhatóság, mint amilyen szigorral egyéb rablók ellen eljár 422 * Ugyanezen az ülésen Dr. Imre Gábor dél-pestvármegyei rendőrfőkapitány kijelentette, hogy a fegyvertartási engedélyek ügye azért kényes kérdés, mert az orosz katonai hatóságok igen komoly problémának tartják a vadászfegyverek tartását, még a kiosztott vadászfegyver-tartási engedélyeket sem akarták elismerni, sőt esetenként el is koboztak fegyvereket.424 * Az államot a természetes vizeken megillető halászati joggal kapcsolatos szakfeladatok érvényesítésére és ellenőrzésére ,,Természetes Vízi Szakbizottságot” létesítettek. A 6700/1945. számú Kormányrendelet értelmében a halászati jog a természetes vizeken az államé lett. Az addigi jogosultakat kártalanították azok kivételével, akik ingatlanát a földreform során igénybe vették. A halászati jogból származó jövedelem az államot illette. A természetes vizekre vonatkozó halászati jogot az állam haszonbérbe adta, ilyen esetekben a szerződést az Országos Halászati Felügyelőség kötötte meg.424 A szerződések megkötésénél előnyt élveztek a halászati szövetkezetek, és a horgászegyesületek. A régi halászati társulatok megszűntek. A természetes vizeken folytatott halászatra, illetve horgászatra a szakminiszter tilalmi időket, illetve módokat állapított meg.4‘3 421 PML XXIV. 211. Pest Megyei Gazdasági Felügyelőség ír. a/ Elnöki ir. 1 ЗУ 1946. Budapest, 1946. május 23. Duna Tisza közi kerületi m. áll. Gazdasági Főfelügyelő levele a Duna-Tiszaközi kerület valamennyi vármegyei és Szeged thj Városi gazdasági felügyelőségnek. (Az 1946. március 17-én megtartott kerületi gazdasági főfelügyelői értekezlet anyaga.) 422 PML XXI. 11. Pest-Pilis-Solt-Kiskun megye Közigazgatási Bizottságának ir. a Ölési jegyzőkönyvek. 1946. jún. 13. 425 PML XXI. 11. Pest-Pilis-Solt-Kiskun megye Közigazgatási Bizottságának ír. a/ Ölési jegyzőkönyvek. 1946. jún. 13. 424 Az Országos Halászati Felügyelőség már а XX. század elején megalakult. Legfontosabb feladata a mesterséges tógazdaságok létesítése, illetve a halászattal kapcsolatos valamennyi eljárásban, kihágási ügyben szakértőként történő részvétei. (/1 Magyar Állam szervei. 1985. 322. p.) 4:4 Gmula. 1970. 300. p. 127
