Balázs Gábor: A földművelésügyi szakigazgatás története Pest megyében 1944-1950 között - Előmunkálatok Pest megye monográfiájához 8. (Budapest, 2011)

3. A földművelésügyi szakigazgatás Pest megyében 1944 és 1949 között - A kertészet (gyümölcs-, zöldségtermelés) és a szőlészet-borászat

A háború miatt ugyanis az oltóanyag-termelő intézetek sertéspestis elleni szérumkészlete megfogyatkozott, emiatt az ország csaknem szérum nélkül maradt. Minden sertésért, amely 1945. július 31-ig a szérumtermelő telepekre érkezik 100 kg. élősúly arányában 1 liter szérumot adtak ki a sertések átvételekor, valamint egy litert a setésekből termelt szérumból.411 A sertések védelme érdekében országosan elrendelték a sertéspestis elleni szimuláns oltásokat, mivel 1949-ben a baromfipestis veszélye jelentősen nőtt. A földművelésügyi miniszter 15 026/1949. F.M. számú rendeletével az ország egész területén kötelezővé tette a baromfipestis elleni védőoltásokat.413 414 415 A betegségek elleni védekezés során minden állatorvosnak szem előtt kellett tartani, hogy elsősorban azok a betegségek ellen kell védekezni, amelyek a közellátás­ra kihatnak. Ennek értelmében a gyorsabban szaporítható baromfi és sertés betegsé­gek elfojtására különös súlyt kellett helyezni. A ragadós száj és körömfájás az ország egyes részein nagyobb mértékben terjedt el, mivel az állati termékekben és az igaerö- ben rendkívül nagy volt a hiány. Az állatorvosoknak mindent el kellett tehát követni a betegség terjedésének megakadályozása és mielőbbi elfojtása érdekében. Az ágazat igazgatását a fentiek alapján a következő áttekintő ábrával tudjuk bemutatni: A Földművelésügyi Minisztérium (alapítva: 1889) alá tartozó szervek (mezőgazdasági szakszervekf4'5 A Hategcszségiigy A szerv neve Jogelőd Az alakulás időpontja Az megszűnés időpontja Jogutód Megjegyzés (területi illetékesség stb.) Állatorvosi hivatalok­1888­*­Állategészségügyi Főfelügyelő­1900 1949. ápr 3.­Országos Kerületi állategész­ségügyi felügyelő­ség 1900 1949. ápr. 3. Mezőgazdasági igazgatóság 1945: hat állategészségügyi felügyelői kerület létesült. A Budapest. Miskolc. Debrecen, Szeged, Kaposvár Szombathely. Állami Állatorvosi Szolgálat­1950. szept. 17.­­­A vadászat, a halászat, a selyemhernyó-tenyésztés és a méhészet A vadásztársaságok ellenőrzésére, a vadtenyésztés és a vadászat előmozdítására megyei és járási vadászati felügyelő állásokat szerveztek. A 4640/1945. M.E. számú rendelet értel­mében a vadászati jog és a hasznosításából befolyó jövedelem a magyar államra szállt. Vadászni csak a szakminiszter által jóváhagyott alapszabállyal rendelkező vadásztársa­ságok tagjainak lehetett, de egy vadász több társaságnak is tagja lehetett. Egy vadásztársa­ság több vadászterületet is bérelhetett. Vadászjegyet csak az kaphatott, aki a társaság tagja 413 PML XXIV. 251. Budapesti kerületi állategészségügyi felügyelő ir. 74/1945. Az állati szérumtennelési miniszteri biztos levele 1945. június 26-án az állami és helyhatósági állatorvosoknak. 414 Kopasz, 1975. 326. p. 415 Forrás: Corpus Juris Hungarici. A Magyar Állam szervei, a PML iratai. 125

Next

/
Thumbnails
Contents