Balázs Gábor: A földművelésügyi szakigazgatás története Pest megyében 1944-1950 között - Előmunkálatok Pest megye monográfiájához 8. (Budapest, 2011)
3. A földművelésügyi szakigazgatás Pest megyében 1944 és 1949 között - A kertészet (gyümölcs-, zöldségtermelés) és a szőlészet-borászat
gazdasági főfelügyelői értekezleten szóba került, hogy néhány vármegyében a törvény- hatóságok részéről ellenszenvvel kezelik az állattenyésztési alapokat, ami az akkori súlyos gazdasági viszonyok mellett akár az állattenyésztési alapok anyagi csődjéhez is vezethetett. A vármegyei állattenyésztési alapok rendszerét azonban a földművelési kormányzat mindenképpen fent akarta tartani.403 A néhány hónappal később keletkezett iratok tanúsága szerint Az Állattenyésztési Ügyosztály 1946 októberében erőteljesen szorgalmazta, a felügyelőségek mindent kövessenek el az Állattenyésztési Alapok aktivitásának előmozdításáért, de sürgette egyúttal a tenyészállatdíjak beszedését is.404 A 120 190/1945. F.M. számú rendelet a továbbtenyésztésre alkalmas állatok ivartalanítását megtiltotta, így csak a vármegyei gazdasági felügyelőség és a törvényhatósági állatorvos együttes véleményének meghallgatása után lehetett akár hím-, akár nőivarú állatot ivartalanítani. Egy másik rendelet értelmében (61 500/1946. F.M. számú rendelet) előírták, hogy minden tenyésztésre alkalmas hím- és nőivarú lovat, szarvasmarhát, sertést, juhot, kecskét tulajdonosa tartozik tenyésztésre, illetve szaporításra használni,405 az állatok esetleges alkalmatlanságát pedig a tulajdonos lakhelye szerint illetékes vármegyei állattenyésztő egyesület és a törvényhatósági állatorvos által együttesen kiállított bizonyítványával kellett igazolni. Fia valaki tenyészállatát nem akarta tenyésztésben tartani, másnak kellett tartásra és tenyésztésre átadnia. Azt, hogy valaki állatát tenyésztésben tartja, a földművelésügyi miniszter a községi elöljáróság (városokban a polgármester, thj városokban az elsőfokú közigazgatási hatóság), a hatósági állatorvos esetleg a gazdasági felügyelő útján bármikor ellenőrizhette. A kisállat- és a baromfi- tenyésztés esetében is fontos szerepük volt a helyhatósági állatorvosoknak a földművelésügyi miniszter felügyelete alatt álló Országos Kisállattenyésztő Tanács, valamint a helyi, különböző kisállattenyésztő egyesületek és társulások mellett.406 407 Az apaállatok beszerzése szintén rendkívül fontos feladata volt a mezőgazdasági igazgatással foglalkozó szerveknek. A lótenyésztési irányok meghatározásával pedig az igazgatás komoly erőfeszítéseket tett a hazai lóállomány megerősítése érdekében. A földművelési miniszter 1947. február 18-án a törvényhatóság első tisztviselőjének írt levelet, amelyben kifejtette, „az ország jelenlegi lótenyésztési viszonyai - figyelemmel a rendelkezésre álló lóállomány nagyrészben kevert és rendszertelen voltára, mind a mennyiségben, mind pedig a minőségben bekövetkezett óriási mértékű csökkenésére, továbbá a mezőgazdasági rendszerünknek nagyfokú változására - szükségessé teszik azt, hogy a köztenyésztésben az általános és részletes fujta-tenyészirányok, valamint a tenyészkörzetek a jelenlegi célkitűzéseknek megfelelően megállapíttassanak, illetőleg kijelöltessenek. ”4''7 403 PML XXIV. 211. Pest Megyei Gazdasági Felügyelőség ir. a/ Elnöki ír. 13/1946. Budapest. 1946. május 23. Duna Tisza közi kerületi m. áll. Gazdasági Főfelügyelő levele a Duna-Tiszaközi kerület valamennyi vármegyei és Szeged thj Városi gazdasági felügyelőségnek. (Az 1946. március 17-én megtartott kerületi gazdasági főfelügyelői értekezlet anyaga.) 4,14 PML XXIV. 211. Pest Megyei Gazdasági Felügyelőség ir. a/ Elnöki ir. 28/1946. Budapest. 1946. október 14. Duna-Tiszaközi Kerületi m. áll. gazdasági főfelügyelő levele a Duna-Tiszaközi kerület valameny- nyi vármegyei és Szeged thj város m.- áll. gazdasági felügyelőjének. (Az 1946. október 10-én megtartott kerületi gazdasági főfelügyelői értekezlet anyaga.) 405 Kopasz, 1975. 330. p. 406 Kopasz, 1975. 330. p. 407 PML XXI. 4. Pest-Pilis-Solt-Kiskun megye alispánjának ir. b' Közigazgatási iratok. 14 968/1948. 123
