Balázs Gábor: A földművelésügyi szakigazgatás története Pest megyében 1944-1950 között - Előmunkálatok Pest megye monográfiájához 8. (Budapest, 2011)
3. A földművelésügyi szakigazgatás Pest megyében 1944 és 1949 között - A kertészet (gyümölcs-, zöldségtermelés) és a szőlészet-borászat
miatt az állami gépüzem budapesti alközpontjának illetékességi területe megváltozott. A budapesti alközpont területéhez lettek csatolva a nagykőrösi és az Örkényi gépállomások, valamint ezek működési területe. A gépállomások akkori működési területe egy 10 km-es sugarú kör volt. A budapesti alközpont 1950. január 1-jétől kezdődően ezekre a gépállomásokra is kiterjesztette irányító és ellenőrző tevékenységét. így az új Pest megyében működő gépállomások száma 13-ra emelkedett. A megye területén két olyan járás volt, ahol akkor nem volt gépállomás, és az 1950-es években nem is tervezték ezt. E két járás a szentendrei és a szobi járás. Az alközpont jelezte, hogy a szobi és a szentendrei járásra is igyekszik a jövőben a tevékenységét kiterjeszteni mindaddig, amíg itt is megalakulnak az önálló gépállomások.337 A kertészet (gyümölcs-, zöldségtermelés) és a szőlészet-borászat A kertészeti szakigazgatásban, mint a magyar közigazgatás szinte egészében, lényegében a háború előtt kialakult keretek között folyt a hatósági munka egészen a tanács- rendszer kialakulásáig. 1949-ig a kertészeti felügyelők útján valósult meg a gazdasági ág irányítása. Legfontosabb feladatuk a kertészeti termelés előmozdítása, a vonatkozó jogszabályok végrehajtásának ellenőrzése, az értékesítés és a feldolgozás elősegítése, a kertészeti magtermelés fejlesztése, a szaktanácsadás és az oktatás volt.333 A hazai kertgazdaság fejlesztése tárgyában kiadott 6530/1946. M.E. számú rendelet alapján Országos Kertgazdasági Tanácsot kellett szervezni, amely a földművelésügyi miniszter tanácsadó szerve lett. Feladata mindenekelőtt a hazai kertgazdaság fejlesztése volt, illetve a kertgazdálkodás valamennyi kérdésének állandó figyelemmel kísérése.339 Az Országos Állami Kertészeti Igazgatóság az állami kertészeti felügyelői szolgálat központi, összefogó szerveként ellenőrizte a kertészeti felügyelőségeket, fő feladata a kertgazdaság folyamatosságának és a kertészeti szakszolgálat működésének biztosítása volt. Tizenkét tagját a földművelésügyi miniszter nevezte ki: ötöt a tudomány, ötöt a kertgazdák, kettőt pedig a földművelésügyi igazgatás képviselői közül.360 A gyümölcs- és zöldségtermelés Pest megyében A Pest megyei kertészet igazgatásának bemutatásához röviden át kell tekintenünk, hogy milyen zöldségeket és gyümölcsöket termeitek ennek a hatalmas és mezőgazda- sági szempontból is jelentős vármegyének a területén. Az áttekintés megkönnyítése érdekében a rendelkezésemre álló adatokat táblázatba foglaltam. 557 PML XXXV. 1 Magyar Dolgozók Pártja (MDP) Pest Megyei Bizottsága ir. 3. doboz. 1. fondcsop. 7. orz. egység. 1950. jan. 17. MB. ülés anyaga 558 Górnia, 1970. 293. p. ,59 Gonda, 1970. 294. p. 560 A Magyar Állam szervei. 1985.343-344. p. 107