Schramek László: Az állandó hadsereg eltartásának kérdései a 18. század első felében Pest megye példáján keresztül - Előmunkálatok Pest megye monográfiájához 7. (Budapest, 2011)

III. A magyar rendiség és a regulamentumok - III.3. Az 1708-1715. évi országgyűlés és az 1715. évi concursus

A rendek ezekben az években ismételten igényt formáltak arra, hogy a királyi kiküldöttek a csapatok országon belüli elhelyezéséről egyeztessenek velük. E pont az 1697. és 1699. évi katonai szabályzatok részét képezte, de az 1710-es években kibocsátott pátensekből hiányzott, így a Hadbiztosság tisztviselőinek hatásköre ezen a területen csaknem korlátlan volt; a Haditanács ezekben az években csak tájékoztatta a Kancelláriát a csapatok országon belüli elhelyezéséről, mint az történt 1713/1714 telén is.4X4

Ugyan 1715 tavaszán az országgyűlés kezdeményezésére a Haditanács módosította az adókivetés és elszállásolás rendjét, ez azonban csak a téli félév legvégén történt, így feltehetően érdemben nem változtatott a kvártélyadók terhein.485

Az 1715 novemberében ülésező pozsonyi concursus nevében fordult Pálffy Miklós Franz Sebastian Thürheim486 (1665-1726) királyi biztoshoz, hogy az előfo- gatokkal kapcsolatos elszámolásokat kéthavonta rendezzék meg. Másrészt kérte, hogy a nyári félévben a katonaság számára juttatott gyertyát, tűzifát és minden szolgáltatás értékét vonják le a hadiadó összegéből. Harmadszor követelte a regulamentumtói eltérő, a katonák és szállásadók közötti megállapodások érvénytelenítését. Végezetül el akarta érni, hogy se a nemesek jobbágyaik helyett, sem pedig egyik megye a másik helyett ne legyen adófizetésre kötelezhető.487

E követelések elfogadásáról nem rendelkezünk adatokkal, csupán azt tudjuk biztosan, hogy a katonai szabályzattól történő eltérést megtiltották,488 de ez meglehetősen sovány eredmény volt. Feltételezhetően a nemesség kérésére került be a szabályzatokba, hogy a szállásadó dönthetett a készpénzben vagy természetben történő porcióadás kérdésébe és nem a katona.484

A királyi biztos számos ígéretet tett 1715. november 2-án az elszállásolás körülményeinek javításával kapcsolatban: egyrészt kilátásba helyezte, hogy a megyei pénztárakban ismételten megmarad egyhavi hadiadóhányad az esetleges kihágások jóvátételére, másrészt megparancsolják a várparancsnokoknak az előfogatvétel szabályainak megtartását, végül pedig a hadbiztosoknak előírják majd a katonák eltartási és előfogat-költségeinek levonását a hadiadóból. A Haditanács nyilatkozott arról, hogy parancsba adta a főtiszteknek a megyék által kijelölt szálláshelyek elfogadását és a közkatonák eltiltását a vadászattól.440

4lb MOL N 50. Lad. R. Fase. M. No. 34. 68. r. (keltezés nélkül)

484 OSZK kt. Föl. Lat. 2914/1. 210. v. (1713. október 19.) A nagyszombati concursust csak november 12-ére hívták össze, (ld. Szíjártó, 2006a. 203. o.) ezért az valószínűleg nem tárgyalt a katonai egységek országon belüli elhelyezéséről.

485 OSZK kt. Föl. Lat. 2914/1. 232. v. (1715. április 9.)

486 Thürheim 1665. február 2-án született, 1701-ben kapott vezérőrnagyi. 1704-ben altáboma- gyi, 1708-ban táborszemagyi és 1717-ben tábornagyi kinevezést. (Ld. Schmidt-Brentano, 101. o.) Türheim 1708-tól a Haditanács tagja, és 1713-tól a spanyol örökösödési háborúban mutatott kiváló szevezőkészségére való tekintettel Főhadbiztosi kinevezést kapott. (Feldzüge, XVI. Band, 74. о.) 1722-ben honfiúsították. (MOL А 57. 34. к. 50-51. р.)

4!i' MOL N 50. Lad. R. Fase. M. No. 32. 64. r-v. (Pálffy Miklós levele a királyi biztosnak. Pozsony, 1715. november 2.)

488 MOL N 47. Lad. K. Fasc. A. No. 4. 59. v.

484 Ld. 11. 2. c. fejezet.

490 MOL N 47. Lad. K. Fase. B. No. 14. 64. r. skk.

95