Schramek László: Az állandó hadsereg eltartásának kérdései a 18. század első felében Pest megye példáján keresztül - Előmunkálatok Pest megye monográfiájához 7. (Budapest, 2011)

III. A magyar rendiség és a regulamentumok - III.1. Az 1698. évi concursus

tárgyalások elején ígéretet tett a nemesi előjogok (beszállásolás alóli mentesség) tiszteletben tartására és a különböző országrészek arányos megterhelésére, és várta a rendek véleményét a Hausmannskost eltörléséről.428 A magyar területekre vezényelt csapatok országon belüli elhelyezésének jogát szintén a rendeknek ígérte az uralkodó, jóllehet saját maga számára fenntartotta a beavatkozás lehetőségét a Hadbiztosságon keresztül.429 I. Lipót utalt az udvar álláspontjára, miszerint a csapatok elszállásolását egységenkénti tömbökben óhajtja megvalósítani, mert igy biztosítható a regulamen- tum pontos betartása.

A katonák elhelyezésével kapcsolatban a concursus a nemesi udvarházak, al- lódiumok,430 iskolák és plébániák kvártélymentességének garantálását kérte. A küldöttek szükségesnek tartották a szálláshelyek kiosztásának megyei felügyeletét is. A Hausmannskost eltörlése esetére a kvártélyosok piaci viszonyok szerinti élelmezését látták a megfelelő megoldásnak, mivel a nemesek véleménye szerint Magyarországon sosem volt olyan nagy drágaság, hogy a mértékletesen élő katona ne tudta volna élelmezni magát zsoldjából.431

Az összevont elszállásolást ekkor még nem vezették be, és a fegyveres erők piaci áron történő élelmezése részben megvalósult, mivel az elszállásoltak a kenyér kivételével saját zsoldjukból gondoskodtak magukról. A nemesség a lovak ellátásának értékét havi 3 Ft-ban kívánta egységesíteni, mivel azt több megyében 30 krajcárral kevesebbért számították be az adóba, és ez az összeg nem fedezte minden esetben az eltartásuk költségeit. Sőt megesett, hogy még a nemesi házak szalmatetejét is le kellett bontani a katonalovak élelmezése céljából.432 Ez esetben sem volt szükség újabb szabály alkotására, mert az 1697. évi szabályzat már előírta, hogy a lóporciókat havi 3 Ft-tal kell elszámolni.433

A tárgyalások eredményeként megszületett katonai szabályzat részben figyelembe vette a nemesség igényeit, akik az érvényben lévő szabályok megerősítését tűzték ki célul, amit az előírások gyakori megszegése indokolt. A kiváltságos rétegek lakóházai és az egyházi épületek már 1697-ben is mentesültek a beszállásolás alól, ezért erre vonatkozóan nem alkottak új szabályt. Az allódiumokra vonatkozó kérést elutasította az udvar, mivel az a korábbi rendeletből kimaradt. A szálláshelyek felosztása rendi hatáskörben maradt, azok önkényes megváltoztatásának tilalma szintén a szabályzat részét képezte. Sőt, a korábbiaknál lényegesen részletesebben rendelkeztek a szállások elfoglalásának rendjéről.434

E területen tehát nem alakult ki érdemi vita, tennivalója csupán az udvarnak maradt: a katonai fegyelem megszilárdítása.

PML IV. 1-b. 4. k. 64. p. (1698. szeptember 23.)

42s PML IV. 1-b. 4. k. 33. p. (Keltezés hiányzik)

429 PML IV. 1-b. 4. k. 44. p. (Keltezés hiányzik)

"W) A felirat szövege nem részletezi pontosan az allódiumok mibenlétét. Feltételezhetjük csupán, hogy a földesurak minden használatukban lévő ingatlan beszállásolás alóli mentesítésére tettek kísérletet.

4jI PML IV. 1-b. 4. k. 79-81. p. (Keltezés hiányzik, feltételezhetően 1698. szeptember 20. után)

432 PML IV. 1-b. 4. k. 68-69. p. (1698. szeptember 20.)

433 LÜNIG II, 707. o.

434 RÁKÓCZY, 1997. 343-344. o.

86